Bodzavirág - bodzaszörp -

Találtam egy jó bodzasörp receptet:■6-8 tányér bodzavirág
■400 g világos nádcukor
■4-6 db citrom
■4 l víz
Egy kellemes kirándulás finom "mellékterméke" lehet ez a zamatos, üdítő szörp. Igyekezzünk forgalmas utaktól távol szedni a virágot, és lehetőleg napsütött időben, mert akkor még intenzívebb az íze.
A kész szörpöt a hűtőszekrényben tároljuk.
elkészítés
1.Vizsgáljuk meg, hogy a virágzatokban nem bújt-e meg egy-két bogár, majd folyó vízzel gyorsan mossuk át.
2.Tegyük a vizet egy zárható tálba és ebbe rakjuk bele a cukrot meg a virágokat.
A citromok felét facsarjuk ki és keverjük bele, a másik felét mossuk meg és vékony karikákra vágva tegyük bele a tálba.
3.Pár napig néha-néha keverjük meg a szörpöt, amíg a cukor feloldódik benne, majd szűrjük le és tegyük üvegekbe.
Ízlés szerinti higításban fogyasszuk.

Betyárvárosban betyárétel

Betyárleves csak úgy betyárosan!

Azt mondják, hogy Orosháza a betyárok központja volt, hiszen a leghíresebb betyárok a Gyopárosi tóban áztatták magukat, űzték ki testükből a csúzt, a reumát és a másféle gyarló betegségeket. A történészek csak tudják, ha már egyszer ezt állítják... De azt is mondogatják, hogy jóféle betyárpörkölteket és leveseket is főztek erre, ami a betyárok ravaszságát ugyancsak növelte, s így egykettőre túljárt a csendőrök eszén. Nemrég olvastam egy betyárlevesről vagyís valaki leírta mai változatát. Ki kell próbálni, hátha jót tesz a mai betyároknak is!
Hozzávalók: 30 dkg sertés hús , 10 dkg valamilyen húsos, füstölt szalonna , 1 db répa , 1 db gyökér ,1 db zeller
1 cs petrezselyem , 1 db zöld paprika , 1 fej hagyma , 1 evőkanál liszt , fél csokor kapor , 15 dkg csiperkegomba
2 paradicsom , 1 dl tejföl ,só ,bors
Elkészítés : A szalonnát felkockázzuk és feltesszük egy lábasban fonnyadni, a hagymát és üvegesre pároljuk, a felkockázott húst hozzáadjuk, megpirítjuk, sózzuk. Hozzáadjuk továbbá a karikára vágott leveszöldséget, a felszeletelt gombát, a hosszába vágott zöldpaprikát. Pirítjuk együtt 2-3 percig, majd felöntjuk 1 liter vízzel. Beletesszük a felvágott paradicsomot és fedő alatt 30 percig főzzük. Közben a tejfölben elkeverjük a lisztet és az apróra vágott kaprot. A levest behabarjuk vele és tovább együtt forraljuk. Ezután jöhet egy jóféle betyárpörkölt. Hátha küld valaki egy ilyen receptet is!

Tavaszi ételek

Salátaleves
Nem igazán elterjedt tavaszi étel errefele, pedig ugyancsak finom. Én egy kicsit savanykásan szeretem, ezért citrommal vagy ecettel szoktam magamhoz igazítani az ízét. Kellékei csekélyek:
2-3 nagyobb fej saláta, 1 nagy fej fokhagyma, 1-2 dl tejföl, 0.5 dl tej, 1 tojás sárgája, 1 kiskanál liszt ,ecet, só, ízlés szerint.
Elkészítés:
Odateszünk 2 liter vizet, a salátát, levelére szedjük és bő vízben leöblítjük, vékony csíkokra szeleteljük.
Miután a víz felforrott, beletesszük a salátát, az összezúzott fokhagymát és a sót.
Amikor puhára főtt a saláta( pár perc csupán), a tejfölt, a tojássárgáját, a lisztet, a tejet és elkavarjuk,
1-2 evőkanál forró levessel felengedjük és óvatosan beletöltjük a levesbe.
Ecettel ízlés szerint savanyítjuk.

Másik módja meg ez lehetne: 2-3 fej szép saláta, picike szalonna,
Salátaleves recept
Kategória:
Levesek

Hozzávalók:
2 szép fej saláta
10-15 dkg füstölt szalonna
4 gerezd fokhagyma
1 ek. liszt
3 tojás
2 dl tejföl
só,cukor,ecet ízlés szerint
kevés olaj,vagy zsír

Elkészítés:
Az apró kockára vágott szalonnát kiolvasztjuk,majd a tepertôjét kiszedjük és félretesszük.A szalonnazsírba beletesszûk az apróra vágott fokhagymát,felengedjük forró vízzel.Megsózzuk,majd annyi cukorral és ecettel fûszerezzük,hogy kellemesen édes-savanykás legyen.Felforraljuk,beletesszük a salátát és puhára fôzzük.A lisztbôl hideg vízzel habarást készítünk és besûrítjük a levest.A tejfölet elkeverjük egy tojássárgával,és a tûzrôl levéve a levesbe keverjük.A megmaradt tojásfehérjét és 2 tojást felverjük,sóval ízesítjük,majd kevés zsíradékon omlettet sütünk belôle.Kockára vágjuk és a szalonnapörcökkel együtt a levesbe szórjuk.

Ilyen módon készíthetünk csalánlevest, spenótlevest és egyé tavaszi zöldlevelekből finom étket.,

Az umami az ötödik íz?

Inkább most együnk természetes libamájat!
Itt van ismét a libamájfesztivál, s jönnek a jóféle falatok.
Én már hosszú ideje kételkedve fogadom az "ételművészek" (értsd mestreszakácsok esetleg) híres kreálmányait egy bizonyos megjelenési forma után. Mondom egy pont után, amikor eltérnek a természetestől, amikor megbontják a rendet, amikor agyontrancsíroznak mindent, amikor a végtelenségig fokozzák az ízeket, történjen az bármi áron. (Próbát is szoktam tenni, aminek egyszerű módja, ha húslevest kérek, akkor egy kis főtt marhahúst és velőscsontot is szeretnék enni. De nincs! Tudom az egész leves mesterséges vagyis közönséges zacskós leves. ) Hát erről ennyit!
Én eddig úgy tudtam (bizonyára rosszul és dr. Kiszely István professzor úr is rosszul tudja, hogy a pentaton jellegű ízek utolsójának a csípőset tekintik. Aztán kiderül, hogy az az íz fokozó: UMAMI. Ha ez így van, akkor természetes, hogy a nagy ízkavalkádben eltünt egy íz, egy jellegzetes vonás. Olvasom egy gasztronómiai lapban a következőket, s aztán megint elmegy az étvágyam mindentől:
"Ahogy a vendéglátós szakma rákapott az umamira, úgy használja ki az ízt az élelmiszeripar is. Az Ikeda professzor által szintetizált, ma már E621-es számon futó nátrium-glutamát rengeteg készétel adalékanyaga.
Az E621-et azonban többé már nem a kombuból, hanem vagy szintetikus úton nyerik. Ahogy az az adalékanyagoknál lenni szokott, a nátrium-glutamát egyrészt nagyobb koncentrációban lehet jelen az ételben, mint arról a természetes glutaminsav valaha álmodhatott, másrészt a szabadon flangáló adalékot a szervezet gyorsabban képes felvenni, ezért a vérben sokkal magasabb koncentrációt ér el.
Ebből lehetnek a bajok. A hatvanas évek óta úgy tűnik, hogy bizonyos emberek különösen érzékenyek a nátrium-glutamátra, és könnyen kapnak szédüléssel, mellkasi fájdalommal, fejfájással, zsibbadtsággal, izzadással, esetenként az arc megduzzadásával járó tüneteket egy kínai étterem látogatása után. Reméljük, ön ebbe a csoportba sem tartozik.

Spenót minden mennyiségben

Május az idén ugyancsak szeszélyes volt, mintha a kiszámíthatatlan április lett az úr. A kiskerteket is megviselte a jégeső, a sok eső, a hideg, a szél és még ki tudja mi minden volt... de azért a zöld spenót és a sóska is szépen növekedett. Igaz mellettem a gyom is állandóan előretör, hiszen a sárban nem lehetett kapálni, de már azért szedhető a spenót. Nekünk a folytontermő spenótunk van, azt inkább ritkítani kell, mint vetni és újravetni. Mivel egészséges zöldétel a spenót, szeretjük hagyományos főzelékként, salátaként fogyasztani, de leves is készíthető belőle, olyan mint a saláta vagy csalánleves, de kis fantáziával bármit kitalálhatunk hozzá. Jóféle tavaszi leves készülhet saláta, spenót, sóska keverékével is.

S akkor néhány ötlet még hadd álljon itt.
Spenótsaláta főtt tojással
250 g friss spenótot két-háromszor megmosunk, megtisztítunk, kézzel apróra tépegetjük. 4 tojást keményre főzünk, kihűlés után lereszeljük (vagy apró kockákra vágjuk), és a spenótra hintjük. Egy kis fej lilahagymát apróra vágva szintén ráhintünk, majd enyhén összekeverjük, és a hűtőbe tesszük.
Öntetet készítünk borecettel, salátaolajjal, két evőkanál mustárral, egy gerezd fokhagymával, sóval, borssal és egy csipet porcukorral. Tálalás előtt öntjük rá az öntetet, lazán összekeverjük.
Spenótturmix
Apróra vágunk 15 dkg paradicsomot, 50 g spenótot és 1 gerezd fokhagymát. Összeturmixoljuk, 1-2 evőkanál citromlével, sóval, borssal ízesítjük. Belekeverünk 1 evőkanál apróra vágott bazsalikomlevelet.
Spenótos háromszögek
Egy marék összeturmixolt spenótot 125 gramm túróval és kb. ugyanannyi feta sajttal, egy kis fej apróra vágott hagymával, egy gerezd fokhagymával, sóval, borssal összekeverünk.
Réteslapot kiterítünk, két réteg közé olvasztott vajat kenünk. Hat csíkot vágunk belőle, a csíkokra, nem egészen a legvégére, teszünk egy-egy adat tölteléket. A csík egyik sarkát átlósan a másik oldalához hajtjuk (ezzel lefedve a tölteléket), majd az így kapott derékszögű háromszöggel folytatjuk tovább a hajtogatást, míg a csík végére nem érünk.
Forró sütőben aranybarnára sütjük.
A spenótot gyümölccsel is össze lehet turmixolni, kiváló reggeli.
Például: 1 alma, 1 banán, 2 marék spenótlevél, 1-2 pohár víz, ezt összeturmixolni. Én egy kávéskanálnyi fahéjat is szoktam hozzá tenni. Lehet nyers uborkát is tenni hozzá ... a lehetőségek végtelenek :)
Jó étvágyat!

Okosan, inkább a hazait pártoljuk

Diófa Csárda
A minap Gyopároson jártunk, s hazafelé jövet úgy döntöttünk, hogy ebédelni fogunk az útba eső Diófában. Megérte bemenni! Hangulatos a kerthelyiség, ott ültünk le most is (hisz nem először jártunk itt!) Menüt kértünk: Orosházi tányéros a leves, baromfimájragu rizzsel és savanyú uborkával, a főétel. Jó volt. Elég volt! Bőséges volt. Tiszta volt minden., s igen udvarias a kiszolgálás. Az ár sem volt túlzó! Kifogásom? Nincs! Bár az orosházi tányéros az eredeti azért egy kicsit különbözik, mint amit itt kaptunk, de nincs kifogás, hisz ahány ház annyi szokás, ahány orosházi tányéros, annyi íz, de ezért még nem fog a távoli vendég visszajárni, ha annyira változó minden.
Olvastam, hogy megújulni kellene, siker kell! S ezért az olvasott írás részletét itt közreadom. Ám változatlanul azt mondom, látogassanak el a Diófába. Megéri!
"Tanulhatnánk a svájciaktól! A magyar gazda is van olyan értelmes, mint a nyugati szomszédaink – biztatott Tresó Zoltán. A kávé-nagykereskedő azt tapasztalta, hogy egy svájci vendéglős, ha étlapot tervez, először megnézi, milyen alapanyagra lel a faluban, aztán körülpislant a kantonban, majd az országban. S amit nem talál, azt ki is hagyja a menüből. Manapság a külhoni ínyencek ezer kilométereket utaznak azért, hogy megkóstoljanak egy-egy specialitást.
Sajnos, hozzánk kevés ilyen vendég érkezik, de ebben az éttermeink sokszor kelletlen személyzete is ludas, vélte a kereskedő. A hajdan szívélyességéről híres magyar vendéglátás mára rideggé vált, pedig a figyelmesség nem kerülne semmibe... (Hej, szakácsok!)"
Nos én ilyenkor szoktam mondani, hogy hol az orosházi specialitás, amiért érdemes ide eljönni, s meg akarom kóstolni. Mert ha én jó halászlét akarok enni, akkor elmegyek Szegedre az Algyői csárdába vagy a Fehértói halászcsárdába, s akkor ott azt kapom, amiért eljöttem. No ezt csak azért jegyzem meg, hogy már hosszú ideje keresem itt Orosházán, hogy mi az a sajátosan orosházi, amiről érdemes szót ejteni, érdemes hírül adni a világnak. Mert itt van a hítresnek mondott orosházi kenyér esete, amiért van évente a kenyérünnep is. De kérdem, hogy hol lehet kapni a Gémes-féle orosházi kenyeret. Sehol. Senki nem készíti!
Mert így ír erről a Magyar Néprajz : "
Sajátos, hogy helyenként más küllemű és jellegű kenyeret kedveltek. Egy szegedi születésű pék, aki több városban dolgozott, erről így beszélt: „Szegeden szerették a jól kelt, világos sütésű, zsömleszerű kenyeret. Orosházán a magas, sűrű kenyeret szerették. Ott a tetejét vágta föl sütés előtt a pék, Szegeden pedig az oldalát… Csabán ugyancsak magasnak és könnyűnek kellett lenni a kenyérnek. Keszthelyen a rozskenyeret szerették, nagy lapos, kerek kenyereket sütöttek. Sütöttünk ott szegedi kenyeret, de azt mondták rá, hogy sületlen, mert fölrepedt az oldala (a pilise). Nem vették…”

Császármorzsa

Érdekes figyelni, miképp keveredik a neve két alapvetően különböző édességnek. Talán csak annyi közük van egymáshoz, hogy mindkettőhöz sárgabarack lekvár dukál.
Az olcsóbb változata a gríz alapú, morzsásra sütött, kevert tésztaféle, amit ugyan daramorzsókára kereszteltek, de inkább grízsmarni néven ismert.
A másik a drágább, finomabb anyagokból készített császármorzsa, ami a hagyomány szerint Ferenc József császár kedvelt desszertje volt. Most ezt, a finomabb változatot mutatom be.
25 dkg finomliszt (lehet belőle 10 dkg keményítő is)
0,5 l tej
5 tojás
1 evőkanál cukor
csipet só
vanília
ízlés szerint mazsola
vaj
porcukor
A tojásokat válasszuk szét, és a fehérjéből a sóval és cukorral verjünk kemény habot. A lisztet keverjük simára a tejben, adjuk hozzá a tojássárgákat és a vaníliát. Ha teszünk bele (beáztatott és lecsöpögtetett) mazsolát, azt most adjuk hozzá. A habot óvatosan keverjük a lisztes, tojásos masszába.
Kivajazott palacsintasütőbe töltsünk belőle 1 cm vastag réteget, és közepes lángon süssük pirosra, majd fordítsuk meg és a másik oldaláról is pirítsuk meg. A serpenyőben aprítsuk fel ezt a lepényt késsel, vagy két villával szétszaggatva. Szórjunk rá kevés porcukrot és rövid ideig karamellizáljuk. A tányéron díszítsük porcukor szórással, és adjunk hozzá simára turmixolt sárgabarack lekvárt. Ha gyerekek nincsenek az asztalunknál, egy korty barackpálinkával turmixoljuk össze a lekvárt.

Túrógombóc másként

A Desszert eu-n találtam egy jó receptet a túrógombócra. Kipróbáltam és valami fenséges lett, s lényegesaz is, hogy egyszerűen és gyorsan elkészül vele az ember fia.Íme!A hagyományos túrógombócnál sokkal egyszerűbb az elkészítése, mivel az alapanyagokat össze kell főzni, gombóccá formázni, és a gombócokat már nem kell újra megfőzni. Nem elhanyagolható szempont, hogy egészséges, mivel kukoricadarából készül, tojás hozzáadása nélkül. Ugyanezért később, illetve hidegen sem keményedik meg. Az íze viszont vetekszik a hagyományos társaival.
BEKÜLDTE: Vámosi Kamilla
Elkészítési idő: kb 25 perc
A tésztához:
22 dl-nyi kukoricadara
500 ml víz
500 g túró
csipetnyi só
A panírhoz:
50 g vaj
100 g zsemlemorzsa
A tálaláshoz:
kb 200 ml tejföl
porcukor
Elkészítés
1. Előkészítjük az alapanyagokat, majd a vizet a csipetnyi sóval felforraljuk.
2. A forrásban lévő vízbe beleszórjuk a kukoricadarát, állandó keverés közben. Addig főzzük - kis hőfokon! -, amíg a dara egészen sűrű, nehezen keverhető lesz, kb 4-5 perc alatt.
3. A tűzről lehúzva, a forró darához morzsoljuk a túrót. Alaposan összekeverjük.
4. Vizes kézzel, nem túl nagy gombócokat formázunk a masszából.
5. A vajat serpenyőben megolvasztunk, és a zsemlemorzsát enyhén megpirítunk rajta. Ebbe a pirított morzsába forgatjuk a kész túrógombócokat. Tálaláskor tejfölt és porcukrot teszünk a tetejére.

Ismét lesz Orosházi libamájfesztivál

Az idén, június elején ismét lesz libamájfesztivál, amint megtudtuk, a tavaly a fesztiválon a három nap alatt mintegy 1 tonna libamáj fogyott. Nem kevés! S mennyi fog fogyni az idén? De azért a franciák okosabbak nálunk, velük nem lehet kikezdeni, mert nemzeti örökségnek nyilvánították a libamájat. S miért nem lehetne a magyar is az?!
Ime a francia libamájról ez-az.
• Foie gras, tömött liba és kacsa mája
A kihizlalt máj, a foie gras speciális termék, melyet meghatározott víziszárnyasok (a lúd, a pézsmaréce, valamint a házikacsa és a pézsmaréce fajhibridje a mulardkacsa) töméses hizlalásával állítanak elő. A hízott máj termelése ősi tradíció, amelynek legrégebbi nyomai 4600 évesek és az ókori Egyiptomból származnak. A tevékenységet a görögök és a rómaiak folytatták, majd a középkorban a zsidó népesség által terjedt el. A töméses hizlalásra elsősorban a ludat választották, a madarakat akkoriban búzával vagy fügével tömték.
Franciaországban a legjobb minőségűnek tekintett libamájat Strasbourg környékén állítják elő. A tökéletes libamáj igen tömör és sima állagú, krémfehér színű, rózsaszínes árnyalattal.
A franciák a libamájat gyakran vajas tésztába ágyazva sütik meg (pâté de foie gras), és hidegen vagy melegen fogyasztják. A vajastészta-alapra gyümölcszselét kennek, a libamájat pedig sütés előtt konyakkal, fűszerekkel és szarvasgombával ízesítik. A libamájat májkrém formájában is fogyasztják kenyérrel vagy pirítóssal és különféle köretekkel, de töltenek vele húsos palacsintát, és egytálételekhez is felhasználják.
A világ májtermelése 2003-ban meghaladta a 21 000 tonnát, az országok igen kis számára koncentrálódik, több, mint 80%-a Franciaországban valósul meg. További jelentősebb termelési szinttel rendelkező országok fontossági sorrendben: Magyarország 9%, Bulgária 5%, Izrael 1,5%. Napjainkra Franciaországban a ludat a mulardkacsa váltotta fel, a teljes termelés több, mint 95%-át e fajhibrid adja. A legnagyobb tömegű és a legjobb minőségű májat adó lúdfaj háttérbe szorult, jelenleg mindössze 8%-kal részesedik a világ májtermeléséből, és csak néhány országban maradt népszerű (Magyarország, Izrael).
Franciaországban - ahol a libamájat vásárló háztartások aránya 2003-2006 között 39 százalékról 42 százalékra bővült - a kormány 2006 januárjában védett kulturális örökségnek nyilvánította ezt az ételt. Ezzel ugyanolyan védettséget nyújtott neki az állatjogi törvényekkel szemben, mint Spanyolország a bikaviadalnak.
http://terroirs.denfrance.free.fr/p/recettes/foie_gras_terrine.html

Rebarbara

Fedezzük fel! REBARBARA
Az Ázsiából származó rebarbarát a kínaiak már Krisztus előtt 2700 évvel használták, de Európa konyháiba, tányérjaiba meglehetősen későn, a 18. században került angol közvetítéssel.
Karrierjét eredetileg a kora tavaszi zöldség- és gyümölcsszegény, vitaminhiányos időkben való megjelenésének, a zord időjárást jól tűrő igénytelen voltának köszönheti. Íze jól párosítható más gyümölcsök és fűszernövények ízével, így almával, naranccsal, eperrel, gyömbérrel, vaníliával vagy fahéjjal. Édes és savanykás készítési módjaitól függően jó levesnek, szósznak, krémnek, habnak, dzsemnek, kompótnak, süteménynek, köretnek (a legkülönfélébb hús-és halételek mellé), csatninak, gyümölcslének, de még bornak is. A kedvelt olasz Rabarbaro aperitif is rebarbarából készül. Fiatal kocsányai a kelvirágot helyettesíthetik.
Mindeme jó tulajdonságok inspirálhatták eredetileg az angol rebarbaratermelőket, hogy a közkedvelt növény termesztési idényét valahogy meghosszabbítsák. A véletlenszerűen jött ötlet amilyen egyszerű, olyan zseniális. A szájhagyomány szerint, egy a trágyadombra kidobott kétéves rebarbara-gyökértörzs a sötét, nyirkos helyen pár hét alatt fejlődésnek indult, és szabadföldi társánál jóval korábban, sokkal finomabb, ízesebb levélnyeleket nevelt. E felfedezés nyomán kezdték el a gombatermesztőkhöz hasonlatosan a rebarbaratermelők is fénytől elzárt, sötét, hűvös, nyirkos helyen termeszteni a korai, mesterségesen siettetett növésű rebarbarát. Érdekes, hogy a legkisebb fény, akár egy vakué is, tönkreteheti a növényt és növekedési folyamatát.
A háborús évek után a tartósítóipar, a hűtőházak és a szállítmányozás fejlődésével a helyben termelhető, friss rebarbara divatja leáldozott. Újabb kori, felívelő karrierjét az ősi növény „sötétkamrában nevelt" korai változatának és ama divattrendnek köszönheti, hogy az egészséges táplálkozás jegyében fontossá vált ismét, hogy helyben (is) termő, friss, szezonban lévő, élettanilag kedvező hatású, ám kalóriaszegény zöldséget és gyümölcsöt fogyasszunk.
A jó minőségű, friss rebarbara levélnyele vastag, rugalmasan reagál a behajlításra, roppanósan törik el, és nedvet ereszt. A fiatal hajtások nem fásak, s a levélnyelet bemetszve, a szárzellerhez hasonlóan, hosszában könnyen hámozhatók. A szárak főzési ideje legfeljebb 3-5 perc, ezután a rebarbara pépesre fő szét. A friss levélnyelek hűvös helyen pár napig tárolhatók, aztán megpuhulnak.
A növény rendkívül jól fagyasztható blansírozva, de mélyhűtik sziruppal édesítve vagy pépesre főzve is. Konzervként narancshéjjal és -lével, citromszeletekkel, mazsolával és fahéjjal felfőzve tartósíthatjuk. Ha fahéj helyett gyömbéres, savanykásabb, citromosabb, „rövid lére eresztett" kompótot főzünk halételek és szárnyasok köreteként is megállja helyét. Vörös húsokhoz való pikáns köretként, savanyúként csatnit érdemes a felkarikázott rebarbarából, felkockázott vöröshagymából, curry, ecet, só és cayenne bors ízesítéssel készíteni. Báránysültek mellé ínycsiklandó mártás a rebarbara és menta főzete, míg marhasültekhez a mustáros, hagymás, borsos, enyhén ecetes rebarbaraszósz ajánlott.

Májusi ételek kaporral

Én a kaporral igen jó viszonyban vagyok, úgymond roppant szeretem.Szinte mindenhez szívesen használom, még a töltött káposzta is úgy az igazi, ha van hozzá kapor is. Reggelire is nagyon finom egy szelet vajaskenyér meghintve apróra vágott kaporral és mellé frissen gyűjtött citromfű és mentalevél teát szürcsölgetni. Próbálják ki!
Most leveseket gyűjtöttem össze, érdemes kóstolgatni. A jö9vő héten nálunk kétféle kaporleves lesz, mert most van bőven a kertben, s az eső után most ugyancsak megnőttek. Most érdemes valamennyit gyűjteni és szorosan záródó dobozban elhelyezve a fagyasztóba helyezni a kapor nélküli napokra gondolva!
Kaporleves
Hozzávalók: egy jó evőkanálra való vágott zöld kapor, másfél evőkanál olaj, 2 dkg liszt, 1 dl tejföl vagy 2 dl tej, 1 tojássárga, só.
Elkészítés:
A zsírból és lisztből világos rántást készítünk, beletesszük a kaprot de ezzel nem pirítjuk hanem azonnal felengedjük. Miután felfőtt, 10 percig csendesen főzzük, 1-2 dl forró tejjel kiegészítjük, és tejföllel kikevert tojássárgára tálaljuk. Pirított zsemlekockát vagy nagy kockára vágott főtt tojást adunk hozzá.
Kaporleves tojással
Elkészítéséhez: 2 csokor friss kapor, 1 pohár tej, 2 kanál olaj, 1 kanál liszt, 4 db tojás, ízlés szerint tejföl, citromlé, cukor és só szükséges.
Első lépésben megmossuk a kaprot, majd finomra vagdaljuk és megfonnyasztjuk a felhevített olajban. Ezt követően ráhintjük a lisztet, felhígítjuk hideg tejjel és szükséges mennyiségű vízzel vagy csirke erőlevessel. Második lépésben felforraljuk, és ízlés szerint sózzuk, cukrozzuk, majd citromlével savanyítjuk. A tojásokat óvatosan beletesszük a forrásban levő levesbe, hogy a sárgájuk fel ne fakadjon, miközben a levest még öt percig forraljuk. Tálaláskor tejföllel kínáljuk. Tojás helyett rizst vagy vajgaluskát is adhatunk hozzá!
•A kapor jótékony hatásai
A kapor egyszerűen termeszthető, változatosan felhasználható, közkedvelt fűszernövény. Intenzív ízvilággal és sokoldalú gyógyhatással rendelkezik.
Kaporleves zöldhagymával
Hozzávalók 4 személyre: - ízlés szerint só - 4 szelet kenyér - ízlés szerint fokhagyma - 2 db tojás - 1 csokor zöldhagyma - 1 csokor petrezselyem zöld - 3 evőkanál tejföl - 1 csokor kapor - 1 evőkanál finom liszt - 3 evőkanál vaj
Egy fazékban a zsiradékból és a lisztből világos rántást készítek. Beleteszek 2 evőkanál finomra vágott kaprot,
1 evőkanál aprított petrezselyem zöldjét, 1 evőkanál vékonyra szeletelt zöldhagymaszárat és 1 kávéskanálnyi
apróra vágott zsenge fokhagymaszárat. Mindezt összekeverem a rántással, és felengedem 5 pohár vízzel (1-1,2 liter ) vagy ha van, csontlével. Megsózom, és fedő alatt egy félórát főzöm. Tálban habosra felverek 2 egész tojást, hozzákeverek 3 evőkanál tejfölt és merőkanalanként a forró levest. Az apró kockára vágott kenyeret megforgatom forró zsírban vagy olajban, majd sütőben megpirítom. A forró levest az aranybarnára sült kenyérkockákkal kínálom
Gyergyói kaporleves recept
Hozzávalók: 2 liter tyúkhúsleves, 25 - 30 dkg. tyúkhús főzve, 1 csokor friss zöld kaporlevél, 3 dkg. vaj, 1 evőkanál liszt, 2 db. tojás sárgája, 2 dl.tejszín, só, 1 mokkáskanál őrölt fehér bors, csipetnyi csombor ( borsikafű)
Elkészítés:
A főtt szárnyas húst apróra vágjuk és a leveshez adva felfőzzük.A kapor leveleket egészen apróra vágva a vajas-lisztes rántáshoz adjuk, elkeverjük és óvatosan a leveshez adjuk. A tejszínnel elkeverjük a tojássárgákat, amit szintén a leveshez adunk majd az egészet felfőzzük. Forrón tálaljuk, pirított zsemlekockákkal és füstölt sajtreszelékkel megszórva.
Zöldségleves juhtúrós gombóccal
Gombócot enni márpedig történelmi szükségszerűség. Jómagam ezt nem is bánom, igen nagy rajongója vagyok. A gombóc -többek között- a hajdani Habsburg Birodalom, majd később az Osztrák-Magyar Monarchia területén élő népek által rendszeresen fogyasztott ételek egyike volt, felhasználása igen sokoldalúan történt. Ették magában, köretként, levesbetétként, ki tudja még milyen formában. Nyilvan ez hatással volt a magyar konyhára is, bár mi azért jóval kevesebbet szerepeltetjük az étlapunkon. A mai rohanó világban egyre kevesebben állnak neki elkészíteni, mondván sok munkával jár. Vagy megveszik a mirelit ipari vackokat, sok helyen még az éttermekben is ezekkel találkozni. Annak ellenére, hogy mégsem olyan bonyolult dolog az a gombóckészítés, a tárgyban szereplő pedig igazán pofonegyszerű, a végeredmény igazán finom, puha és omlós. Levesbetétként, leves fő alkotóelemként, köretként, főételként egyaránt alkalmas. Aki nem szereti a juhtúró karakteresebb ízét vagy nem jut hozzá megfelelő minőségben, használhat hozzá bryndzát.
Hozzávalók /10 adag/ - 3 liter zöldség alaplé - 6-8 sárgarépa - 2-3 petrezselyemgyökér - 2 kisebb zeller - 1 karalábé
- 1 doboz hámozott paradicsomkonzerv - 4-5 fej apró hagyma - 1 fej fokhagyma - 1 kis csokor kapor, - 2-3 ek olívaolaj
- só
A gombóchoz:- 30 deka juhtúró vagy bryndza - 4 tojás - zsemlemorzsa /kb. 4 zsemléből/ - 1/4 szerecsendió frissen reszelve
A zöldségeket megtisztítottam, 3-4 centis hasábokra vágtam. Olívaolajon megfuttattam a finomra vágott fokhagymát, majd amikor kezdett színe lenni, hozzáadtam a zöldségeket, és 6-8 percet tovább pirítottam, időnként átforgatva. Sóztam, felöntöttem zöldség alaplével és egy liter vízzel, csendes tűzön kb. fél óra alatt majdnem puhára főztem a zöldségeket. Addig elkészültek a gombócok: a juhtúrót villával összzetörtem, eldolgoztam benne a tojásokat, reszeltem bele szerecsendiót, majd hozzáadtam kb. 4 zsemléből készült zsemlemorzsát. Érzésre, amennyit felvesz. Nem szabad, hogy kemény legyen, akkor az igazi, ha 5-6 perc pihentetés után épp csak formázható. A juhtúró miatt sózni nem kell. Vizes kézzel 2-3 centis gombócokat formáztam belőlük, felhasználásig félretettem. Amikor a levesben lévő zöldségek kezdtek puhulni, hozzáadtam a paradicsomkonzerveket, a benne lévő paradicsomokat harmadolva, és óvatosan beledobáltam a gombócokat is, a kondérban egyenletesen elosztva. Ilyenkor jöhetnek a szárított zöldfűszerek, ha van friss, akkor az a végén. Amint feljöttek a gombócok a tetejére, még kb. 3-4 percet kell főzni, egyet kivehetünk, és félbevágva ellenőrizhetjük, hogy rendesen megfőtt-e a közepe.

Nem mindegy, hogy mit eszünk

A helyes táplálkozás 10 pontja
Tartsuk tiszteletben a régió + szezon szabályt: fogyasszuk azokat a terméseket, amelyek adott pillanatban ott növekszenek, ahol élünk.
Együnk naponta többször, rendszeresen. Az ételeket a lehető legtermészetesebb formájukban fogyasszuk el, és ne éhezzünk.
Fogyasszunk minél több zöldséget és gabonafélét.
A gyermek második életévétől kezdve korlátozzuk a tejtermékek fogyasztását.
Óvakodjunk a sikértartalmú ételek túlzott fogyasztásától, és a hagyományos búza- vagy rozskenyér helyett együnk inkább kukoricából, kölesből vagy rizsből készült ételeket.
Csökkentsük minimálisra a cukor és a különböző édességek fogyasztását. Ezek ugyanis növelik a belső környezet savasságát, valamint a betegségek kialakulásának kockázatát.
Fogyasszunk minél kevesebb burgonyát, ami a méreganyagok és az allergének potenciális forrása.
Együnk minél kevesebb állati eredetű zsírt és fehérjét.
Mellőzzük a tartósított élelmiszerek fogyasztását.
Együnk mindig ülve, nyugodtan, és ne tömjük tele magunkat.

Májusi ételek kaporral

Sajtos-kapros galuska
Most már van a kertben friss zöld kapor, érdemes kihasználni, hiszen a kapor nem csupán új ízeket teremt étkezésünkben, s a magyar konyha egyik kedvelt fűszernövénye is, hanem egészséges is.
"A kapor őshazáját valahová a Földközi-tenger környékére, talán a Közel-Keletre teszik, innen terjedt el az egész világon. Az biztos, hogy már az ókorban ismert volt Európában, hiszen a görögök és a rómaiak egyik kedvenc fűszere volt, ráadásul fejfájás és gyomorpanaszok ellen is használták gyógynövényként.
Népies nevét, az uborkafüvet azért kapta, mert a savanyúságok elengedhetetlen hozzávalója, hiszen nemcsak jellegzetes íze van, de tartósító hatása is ismert. Egyes népek (például az oroszok vagy az olaszok) ma is sok kaprot fogyasztanak levesekhez, töltelékekhez.
A növény egy-másfél méter magasra is megnő, a kiskertekben elszóródó magokból ültetés nélkül is sok kapor kel ki. Érdemes belőle felaprítva télire is fagyasztani, így bármikor használhatjuk. Két-három vajasdoboznyi kapor egész télen elég lehet a családnak. Főzelékek, húsételek, sütemények ízesítésére használhatjuk. Érdemes gyakrabban használni, hiszen jó hatással van emésztésünkre, továbbá étvágygerjesztő hatása is van – kisgyerekeknek különösen jót tesz. "
Hozzávalók: 10 dkg parmezán (jellegű) sajt, 2 db egész tojás, 15-20 dkg finomliszt , 1 csapott ek sütőpor, 3 dkg vaj (vagy margarin), 1-1,5 dl tej, 1 ek tejföl, 1 ek burgonyapehely, 1 mk törött fehér bors, 1 cs friss (vagy 1 tk szárított) kapor , 1 csapott teáskanál só.
Elkészítés: Mély tálban jó habosra verjük a tojásokat, beleszórjuk a fűszereket és a megmosott, finomra vágott kaprot. A tejet is beleöntve annyi lisztet keverünk hozzá, hogy a szokásos sűrűségű galuskamasszát kapjuk. Hozzáadjuk a reszelt sajtot, a tejfölt, a burgonyapelyhet és a felolvasztott, de már nem meleg vajat. Az egészet jól összedolgozzuk. Tizenöt percnyi pihentetés után evőkanállal hosszúkás galuskákat szaggatunk a 180 fokos forró olajba, ahol 2-3 perc alatt szép pirosra sütjük. Egyszerre csak kevés galuskát szaggassunk, nehogy összeragadjanak, mert a sülés alatt jó nagyra megnőnek. Az olajból leszűrjük és kapros tejföllel vagy kaporral ízesített tartármártással tálaljuk. Nagyon egyszerűen készíthető.