Amadeus kávéház - avagy kisvárosi történetek
(Egy kedvcsináló történet a reövidesen megjelenő novelláskötetből)
Csíramálé
Ezt a bájos történetet a kávéház egyik vendége mesélte Kázmérnak, miközben csokoládékrémet eszegettek egy hosszú pohárkehelyből.
Történt már elég régen, több, mint 140 éve, hogy Gyopároson fürdőtó lett, miután a helybéli elöljáróság hosszas vita után kinyilatkoztatta, „a tóban lovat füröszteni, kendert áztatni tilos”. Aztán vegyelemezték gyógyvíznek is kimondták, hogy annak mibenlétét megállapították.
Híre ment széles e hazában, Gyopároson mindenféle női és férfi testi nyavalyát is gyógyítani lehet. Az emberek csak jöttek, jöttek az Alföld gyöngyére, hogy gyöngyöt leljenek, kúrálják a testü
ket.
Így már aztán három híressége lett szinte egy időben Orosházának: a Gémes-féle orosházi kenyér (szép magas, bogárhátú, apró likacsos béllel, s a tetején felhasított), a gyógyító Gyopárosi-tó, s harmadiknak a csíramálé, amelynek vitaminjai serkentik a férfiembert, s az asszonyembernek a gyógyvízkúrával együtt meghozhatja a várt gyermekáldást is. Bár ezt különösen nem hangoztatták, még ne szólják őket, erkölcstelenségért.
Miután híre ment, hogy Kardoskúton egykoron az olvasókörben az idős tanító úrnak, kinek fiatal felesége volt, a környékbeliek ugyancsak küldözgették a csíramálét naponta, s lám, ki hitte volna, lett foganatja. A csíramálékúra hatott, s a fiatal asszonyka gyönyörűséges babával ajándékozta meg férjét, mire az újbor kiforrt.
Mondták is az asszonyok, hogy lám, a csíramálénak itt a haszna, s hamiskásan összekacsintottak ilyenkor.
Ez a hír persze jól jött volna a fürdőüzletnek, ha újsághír lett volna..
Ám mégis különösen hírét keltette a fürdőnek, miután elterjedt a hazában, hogy egy idegen országból jött házaspár asszonykája kúrára adta magát, s a gyógyító víz, a jó levegő, a parkbéli séta oly jótékonyan hatott, hogy bizony nem kellett esztendő sem, s babát kereszteltek.
*
Valahol Dunántúlon élt Matejka Aladár jóhírű iparos feleségével, Amáliával.
Hiába volt minden próbálkozás, gyermekáldás nem ígérkezett három év után sem, nem jött össze a dolog.. Az orvosuk Gyopárost javallotta, hátha segít nekik is!
Ők is hallottak ám Gyopárosról, a gyógyító vizéről, a jó levegőről, a jótékony hatásokról. Aladár felkutatta, anyai nagyanyjának Orosházán élő rokonait, hisz ez az a város, ahol Gyopárosfürdő is van.
Nosza, nyomban levelet írt Terka nénémnek, hogy utaznának feleségével egypár hétre ezen okból kifolyólag. Érkezett aztán a válasz, szeretettel várják, a kúrálás is megoldhatónak látszik. Az asszonyka csak maradjon, ő pedig intézheti dolgait.
Hát ez jobban indult, mint gondolta, csak akkor lepődött meg, amikor közölték vele, hogy ez a kúra hosszadalmas.
A kúra három részből áll: a „csíramálé kúra” inkább ádventtől tart húsvétig, mert csíramálénak akkor van az ideje. Ez még tél. Aztán a meleg idővel jöhet a fürdő- és masszázskúra.
Ezen aztán Matejka elgondolkozott, hosszasan.
*
Matejka Aladárról odahaza mindenki tudta, hogy igen fösvény ember, a konyhapénzt is ő kezelte. De ez a más természetű – mondogatta, muszáj áldozni, hiszen az utód fontos, mert kié lesz a cég másképp.
Február végén költözött az asszonyka, s nem sokkal utána kezdődött a kúra. Naponta egy-egy édes, kemencében sült csíráztatott búzából és liszt keverékéből készített sütemény elfogyasztása, volt az előírás, a helybéli tudós asszonyok szerint, amit az orvosok sem elleneztek. Ártani nem árthat mondták, de hátha összejön ami hiányzik. A harmadik hét után már nagyon utálta a csíramálét, de megette nagy nehezen. Férje minden hét végén meglátogatta, vigasztalta, babusgatta, ahogy illik.
*
A napok azért általában kellemesen teltek, mindig volt valami esemény. Terka nénje körül pezsgett az élet. Hetente kétszer az Erzsébet királyné útján lévő Daubner cukrászdában megittak egy-egy forró kakaót mellé mézes-diós kalácsot ettek, ismerősökkel cseverésztek. Innen kártyapartira mentek a Sulekékhez. Hat óra után este jött a konflis, hazavitte őket. Ez volt minden hétfőn és pénteken ebéd utántól vacsoráig. Kedden a nőegylet, ismét délután, ahol minden fontos pletykát megtárgyaltak, értelmeztek, véleményt mondtak, tehát trécseltek. Szerdán zsúr volt Vereséknél, ahol felolvastak gyönyörű romantikus verseket és történeteket, a középpontban Csöntörgey Mátyás latin-magyar szakos tanár és költő állt, akit mindenki imádott. Terka nénje mindig azt mondta „ennivaló cukorfalat ez az ember! Ugye Te is így gondolod Amáliám?” Mire Amália igent mondott, bár harmadik találkozásuk után, érezte, hogy a feje zsong, pedig nem is beszéltek még egymással. Olyan csodálatos volt a hangja, göndör és dióbarna haj. Igazi költői alkat. Érezte, ahogy elönti a forróság, amikor megszólalt, hisz egy nagyon szép szerelmes szonettjét olvasta fel a hölgyeknek, mely az elmúlt héten jelent meg egy ismert lapban. Úgy érezte ezek mind neki szólnak. Szeretett volna hozzáugrani, megölelni, megcsókolni….
Csütörtökön hozzájuk jöttek a barátok. Pénteken – ha netán otthon maradtak -,egész délután olvasott, s zöldteát ivott. Minden este rendesen megette a napi csíramálé adagját, s azt gondolta, hogy szombaton és vasárnap Aladárnak is meg kell ennie két-két csíramálét, hadd tudja meg, hogy mi az élvezet benne.
Aztán így teltek a napok, néha kimentek Gyopárosra a ligetbe sétálni a tó körül. Egyszer-egyszer Mátyás is velük tartott. Jókat beszéltek, néha egymáshoz ért a kezük, de elkapták gyorsan, mert úgy érezték, hogy süt az érintés…
*
Eljött a jó idő, május. Indult a fürdőkúra és naponta masszázs, hogy a zsigerekben elinduljanak az éltető testnedvek. A masszőrt Rózsinak hívta mindenki, nagyon értette a mesterségét, s szemrevaló középkorú vállas, tagbaszakadt férfi volt. Azt mondták róla, arany keze van! A haja aranyszőke volt.
Június közepén vitte haza feleségét Matejka.
A következő esztendőben február végén felsírt a baba. Szőke volt és erőszakos, tömzsi legény.
Hatásos volt a csíramálékúra! – állapította meg Matejka - csak miért szőke a haja? Ez nem fért a fejébe.
Ennyi volt a történet, s azon morfondíroztam, hogy ma már senki sem hisz az ilyen kúrában, no meg a csiramáléban.
Pedig mekkorát lendíthetne a fürdő forgalmán!
Ki tudja? Mert mese csak ez a csíramálé kúra is, hiszékeny férjek becsapása! Gyopáros körül azonban legendák születnek, mert legendás a csíramálé kúra.
Ezt a bájos történetet a kávéház egyik vendége mesélte Kázmérnak, miközben csokoládékrémet eszegettek egy hosszú pohárkehelyből.
Történt már elég régen, több, mint 140 éve, hogy Gyopároson fürdőtó lett, miután a helybéli elöljáróság hosszas vita után kinyilatkoztatta, „a tóban lovat füröszteni, kendert áztatni tilos”. Aztán vegyelemezték gyógyvíznek is kimondták, hogy annak mibenlétét megállapították.
Híre ment széles e hazában, Gyopároson mindenféle női és férfi testi nyavalyát is gyógyítani lehet. Az emberek csak jöttek, jöttek az Alföld gyöngyére, hogy gyöngyöt leljenek, kúrálják a testü
ket.Így már aztán három híressége lett szinte egy időben Orosházának: a Gémes-féle orosházi kenyér (szép magas, bogárhátú, apró likacsos béllel, s a tetején felhasított), a gyógyító Gyopárosi-tó, s harmadiknak a csíramálé, amelynek vitaminjai serkentik a férfiembert, s az asszonyembernek a gyógyvízkúrával együtt meghozhatja a várt gyermekáldást is. Bár ezt különösen nem hangoztatták, még ne szólják őket, erkölcstelenségért.
Miután híre ment, hogy Kardoskúton egykoron az olvasókörben az idős tanító úrnak, kinek fiatal felesége volt, a környékbeliek ugyancsak küldözgették a csíramálét naponta, s lám, ki hitte volna, lett foganatja. A csíramálékúra hatott, s a fiatal asszonyka gyönyörűséges babával ajándékozta meg férjét, mire az újbor kiforrt.
Mondták is az asszonyok, hogy lám, a csíramálénak itt a haszna, s hamiskásan összekacsintottak ilyenkor.
Ez a hír persze jól jött volna a fürdőüzletnek, ha újsághír lett volna..
Ám mégis különösen hírét keltette a fürdőnek, miután elterjedt a hazában, hogy egy idegen országból jött házaspár asszonykája kúrára adta magát, s a gyógyító víz, a jó levegő, a parkbéli séta oly jótékonyan hatott, hogy bizony nem kellett esztendő sem, s babát kereszteltek.
*
Valahol Dunántúlon élt Matejka Aladár jóhírű iparos feleségével, Amáliával.
Hiába volt minden próbálkozás, gyermekáldás nem ígérkezett három év után sem, nem jött össze a dolog.. Az orvosuk Gyopárost javallotta, hátha segít nekik is!
Ők is hallottak ám Gyopárosról, a gyógyító vizéről, a jó levegőről, a jótékony hatásokról. Aladár felkutatta, anyai nagyanyjának Orosházán élő rokonait, hisz ez az a város, ahol Gyopárosfürdő is van.
Nosza, nyomban levelet írt Terka nénémnek, hogy utaznának feleségével egypár hétre ezen okból kifolyólag. Érkezett aztán a válasz, szeretettel várják, a kúrálás is megoldhatónak látszik. Az asszonyka csak maradjon, ő pedig intézheti dolgait.
Hát ez jobban indult, mint gondolta, csak akkor lepődött meg, amikor közölték vele, hogy ez a kúra hosszadalmas.
A kúra három részből áll: a „csíramálé kúra” inkább ádventtől tart húsvétig, mert csíramálénak akkor van az ideje. Ez még tél. Aztán a meleg idővel jöhet a fürdő- és masszázskúra.
Ezen aztán Matejka elgondolkozott, hosszasan.
*
Matejka Aladárról odahaza mindenki tudta, hogy igen fösvény ember, a konyhapénzt is ő kezelte. De ez a más természetű – mondogatta, muszáj áldozni, hiszen az utód fontos, mert kié lesz a cég másképp.
Február végén költözött az asszonyka, s nem sokkal utána kezdődött a kúra. Naponta egy-egy édes, kemencében sült csíráztatott búzából és liszt keverékéből készített sütemény elfogyasztása, volt az előírás, a helybéli tudós asszonyok szerint, amit az orvosok sem elleneztek. Ártani nem árthat mondták, de hátha összejön ami hiányzik. A harmadik hét után már nagyon utálta a csíramálét, de megette nagy nehezen. Férje minden hét végén meglátogatta, vigasztalta, babusgatta, ahogy illik.
*
A napok azért általában kellemesen teltek, mindig volt valami esemény. Terka nénje körül pezsgett az élet. Hetente kétszer az Erzsébet királyné útján lévő Daubner cukrászdában megittak egy-egy forró kakaót mellé mézes-diós kalácsot ettek, ismerősökkel cseverésztek. Innen kártyapartira mentek a Sulekékhez. Hat óra után este jött a konflis, hazavitte őket. Ez volt minden hétfőn és pénteken ebéd utántól vacsoráig. Kedden a nőegylet, ismét délután, ahol minden fontos pletykát megtárgyaltak, értelmeztek, véleményt mondtak, tehát trécseltek. Szerdán zsúr volt Vereséknél, ahol felolvastak gyönyörű romantikus verseket és történeteket, a középpontban Csöntörgey Mátyás latin-magyar szakos tanár és költő állt, akit mindenki imádott. Terka nénje mindig azt mondta „ennivaló cukorfalat ez az ember! Ugye Te is így gondolod Amáliám?” Mire Amália igent mondott, bár harmadik találkozásuk után, érezte, hogy a feje zsong, pedig nem is beszéltek még egymással. Olyan csodálatos volt a hangja, göndör és dióbarna haj. Igazi költői alkat. Érezte, ahogy elönti a forróság, amikor megszólalt, hisz egy nagyon szép szerelmes szonettjét olvasta fel a hölgyeknek, mely az elmúlt héten jelent meg egy ismert lapban. Úgy érezte ezek mind neki szólnak. Szeretett volna hozzáugrani, megölelni, megcsókolni….
Csütörtökön hozzájuk jöttek a barátok. Pénteken – ha netán otthon maradtak -,egész délután olvasott, s zöldteát ivott. Minden este rendesen megette a napi csíramálé adagját, s azt gondolta, hogy szombaton és vasárnap Aladárnak is meg kell ennie két-két csíramálét, hadd tudja meg, hogy mi az élvezet benne.
Aztán így teltek a napok, néha kimentek Gyopárosra a ligetbe sétálni a tó körül. Egyszer-egyszer Mátyás is velük tartott. Jókat beszéltek, néha egymáshoz ért a kezük, de elkapták gyorsan, mert úgy érezték, hogy süt az érintés…
*
Eljött a jó idő, május. Indult a fürdőkúra és naponta masszázs, hogy a zsigerekben elinduljanak az éltető testnedvek. A masszőrt Rózsinak hívta mindenki, nagyon értette a mesterségét, s szemrevaló középkorú vállas, tagbaszakadt férfi volt. Azt mondták róla, arany keze van! A haja aranyszőke volt.
Június közepén vitte haza feleségét Matejka.
A következő esztendőben február végén felsírt a baba. Szőke volt és erőszakos, tömzsi legény.
Hatásos volt a csíramálékúra! – állapította meg Matejka - csak miért szőke a haja? Ez nem fért a fejébe.
Ennyi volt a történet, s azon morfondíroztam, hogy ma már senki sem hisz az ilyen kúrában, no meg a csiramáléban.
Pedig mekkorát lendíthetne a fürdő forgalmán!
Ki tudja? Mert mese csak ez a csíramálé kúra is, hiszékeny férjek becsapása! Gyopáros körül azonban legendák születnek, mert legendás a csíramálé kúra.
(A Mikolay-kert egykoron a ’30-as években)
(Orosháza, a város pereme)
(Orosháza, a város pereme)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése