Hova lett a magyar konyha?
Talán a vidék kinálhatná még a magyar konyha ízeit, ha a vendéglátók végre úgy alakítanák mindezt, hogy az érdeklődés középpontjába kerüljenek. Pedig lenne ebben sokféle jó dolog, a hely szellemének megőrzéséről már ne is berszéljek. Sokan mondják, és egyre jobban hangoztatják, hogy a helyi jelleg lesz az elkövetkezőekben a "királyi dolog". Ideje is lenne megváltoztatni már a nemzettelenített globalizációs szemléletet. Ezért érdemes elolvasni az alábbi cikket:
Czey-Bert Robert Gyula: A nemzetközi szaktekintély szerint a magyar ételekkel még rosszabb a helyzet. Azokat nemhogy külföldön, de lassan már itthon se ismerik honfitársaink. A magyar fővárosban például alig találni éttermet, ahol igazi magyar fogásokat kínálnának. Azt tudjuk, hogy a sznobéria és a globalizáció világjelenség, minden elönt a francia konyha és a chicken burger. De azért néhány magyar végvárat feltétlenül meg kéne menteni. Ahonnan aztán kiindulva vissza lehetne foglalni a magyar konyhát.
http://www.hejszakacsok.hu/index.php?action=cikk&id=5706 Hej, szakácsok-
A régi magyar konyha néhány szakszavát érdemes felidézni, s köztük a baligán is:
Áldos - hosszú levű, áldozati étel
Üstöny - rövid levű, áldozati étel
Csücsür - tésztába töltött, darált alapanyag (pl. húsos derelye)
Sütény - sült hús
Baligány - párolt vagy sült hal
Zöldelény - zöldség
Nyárád - ízesített zöldség lé
Gyurány - tészta
Gyöket - fűszerkeverék
Tökörke - cukkíni
Vízi búza - rizs
Keverény - zöldség- vagy gyümölcsszirup, lekvár
Monyád – galuska
Meghatározó szimbolika:
A régi magyar konyhában szívesen töltöttek darált és ízesített húsokat káposztalevélbe vagy más zöldségekbe. A káposztalevélbe töltött darált és ízesített halcsemege a 19. század étele, amelynek szimbolikája visszavisz a magyar gasztronómiai hagyományok ünnepi ételeihez. Somogyban, a vízimolnár családokban hosszú időkig fennmaradt a baligány készítésének hagyománya.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése