A tavaszi ünnepek a természet ismételt megújulását, a tavasz előcsalogatását, az élet folytatását jelentik. Meg persze a sok jó ételt-italt. Nagyböjtkor – hamvazószerdától Húsvét vasárnapig – a vallási hagyomány szerint kerülni kellett a húsos, zsíros ételeket, helyette vaj, olajok használata volt megengedett. A századfordulón még ismerték a „negyvenölést", ami annyit jelentett, hogy Hamvazószerdától számítva 40 napig naponta csak egyszer étkeztek. A magyar konyha választékosságának köszönhető az, hogy ez alatt az idő alatt is megfelelő étkek kerülhettek az asztalra, így főzelékfélék, olajjal készített káposzta, aszalt gyümölcsök, babból készült ételek, tésztafélék, kalácsfélék, tojásos ételek.
Szertartások, tilalmakA kereszténység egyik legjelentősebb egyházi ünnepén, Nagypénteken emlékezik Jézus halálára. E nap évszázadokig egyidejűleg fért meg – mára teljesen beépült – a tavaszkezdetére utaló népi szokásokkal, hiedelmekkel, a magyarság ősi hitvilágában élő pogány tavaszváró, -előcsalogató szokásokkal, mint amilyen például a barkaszentelés szokása. Húsvét napján egészségvarázsló célja volt a források vizében, patakokban, folyóvizekben való hajnali mosakodás. Bizonyos tilalmak is kapcsolódtak ehhez az időszakhoz: a föld szántása, szárnyas állat levágása tiltott volt. Húsvétkor aztán a szertartásokhoz tartozott az ételek megszentelése, így a sonka-, bárány-, tojás-, kenyérszentelés. A megszentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy az bőségesen teremjen. A húsvéti piros tojás a termékenység szimbóluma. A húsvét hétfői locsolás a lányok egészség- és szépségvarázslása volt.
A húsvéti locsolás és vendégjárás fennmaradt szokása az ünnep részévé vált, és napjainkban is tartja magát. Gyakori a vendégek sokszor erőszakos, indokolatlan túlkínálása ételekkel, süteményekkel, valamint az „udvariassági" etetés, evés – és sajnos az alkoholos italok erőltetett fogyasztásra buzdítása is.
Kínáljunk egészséges ételeket, italokat!
A húsvéti ünnepeket is fogadhatjuk finom, az emésztőrendszerünknek és a gasztronómiai élvezeteknek tetsző menüsorral. Olyan ételeket készítsünk, amelyek a hagyományoknak is megfelelnek, de mégsem terhelnek bennünket, a vendégeinket. A konzervatív ünnepi ételek sorába beleillik a tavaszi gyógyfüvek alkalmazása, hiszen vágyunk a tavaszra, a tavaszi ízekre. A friss, zöld gyógyfüvek használatával változatossá, egészségessé, újszerűvé, élővé tehetjük ételeinket, amelyek aztán vitamint és életenergiát adnak nekünk, ha ügyesen bánunk velük. A konzervatív ételsorokat kedvelő vendégek is befogadóbbakká válnak, ha ízletes, zöldízű, aromás ételeket kapnak a hagyományos ételek mellett.
A húsvéti asztalra ajánljuk a metélőhagymás, újhagymás, medvehagymás sonkatekercset. Azonos mennyiségű (15-15 dkg) juhtúrót, tehéntúrót keverjünk össze egy főtt tojás sárgájával, egy gyermekkanál reszelt tormával, apróra vágott metélőhagymával, újhagymával, apróra vágott medvehagymával, darált konyhaköménnyel, ízlés szerint kevéske fehér borssal. (A sót teljesen elhagyhatjuk, mert a juhtúró és a sonka is tartalmaz elegendő sót).
Az így elkészített keveréket töltsük be a vékonyan felszeletelt főtt sonkába, és tekercseljük fel. A sonkatekercseket tálalhatjuk a gyermeklácfű (Taraxacum off.) lándzsa alakú, fűrészfogú leveleire helyezve. A tekercsek közé díszítésként vékonyra vágott hónapos retket, kígyóuborka karikát és főtt tojás karikákat tehetünk.
A metélőhagymás keveréket tölthetjük paprikába, előzőleg kivájt paradicsomba is. Szép látványt nyújt, érdekes ízeket varázsolhatunk elő. Pirított, teljes kiőrlésű kenyérrel tálalhatjuk a vendégeknek.
A hagyományos húsvéti füstölt sonka és főtt tojás fogyasztása mellé az elmaradhatatlan tormát válasszuk ízesítésre, hiszen a torma (Armoracia laphatifolia, Armoracia rusticana) értékes gyógynövényünk. A gyomor panaszait enyhíti, ellensúlyozza a nehéz ételek hatásait: könnyíti az emésztést, oldja a szélgörcsöket, finom illóolajai, illata a légzésünket is tisztítja. Antibakteriális hatása érvényesül a húgyúti megbetegedések, fertőzések esetén is.
A húsvéti sonka főzőlevének felhasználásával készíthetjük el az ünnepi csalánlevest medveh
agymával. Hozzávalók 4 személyre: 0,25-0,30 kg csalánlevél, 1-2 gerezd fokhagyma, két teljes medvehagyma levél, 1 dl tejszín, egy evőkanál tönkölybúza liszt, egy tojás sárgája, 2-3 l a füstölt sonka főzőlevéből.
Elkészítése: 0,25 kg friss csalánlevelet szedhetünk a szabadban, (ügyeljünk, hogy lehetőleg tiszta helyről származzon, a korai friss hajtások nem csípnek, de használjunk kesztyűt, ha érzékenyek vagyunk). A leveleket alaposan megtisztítjuk, a zsenge szárak erősen rostosak, ezért csak a leveleket használjuk fel. A sonka főzőlevét kóstoljuk meg. Ha elég ízletes, a csalánra öntjük, ha nem, akkor kicsit ízesíthetjük, majd beletesszük a fokhagymát és a medvehagyma leveleket, és a csalánleveleket megfőzzük. 1 dl tejszínt keverjünk össze egy evőkanál tönkölybúza lisztjével és egy tojás sárgájával. A keverékkel besűrítjük a levest, turmixgépben pépesíthetjük. A leves szép zöld színű, krémszerű lesz. Tálaláskor a tányér aljára sonkakockákat és főtt tojáskarikákat teszünk, majd rámerjük a forró, ízletes csalánlevest.
Árpagyöngy leves medvehagymával és petrezselyemmelHozzávalók: 10 dkg árpagyöngy (előző este áztatott), petrezselyem zöldje apróra vágva, újhagyma (vékony karikákra aprítva), egy levél medvehagyma (csíkokra vágva), egy liter sonka főzőlé, egy meghámozott burgonya, fűszerek.
Elkészítés: előző este áztassuk be a többször megmosott árpagyöngyöt. Egy újhagymát kevés olívaolajon megpárolunk. Amikor már puha, beletesszük a laskára vágott medvehagyma levelet, fél perc további párolást követően felöntjük a sonka főzőlevével, és beletesszük az egész burgonyát, valamint a beáztatott árpagyöngyöt mindenestül. Megkóstoljuk, fűszerezhetjük néhány csipet fehér borssal, őrölt köménnyel, majoránnával. Amikor a burgonya teljesen megpuhult, kivesszük és villával összetörjük, majd visszatesszük a levesbe. Addig főzzük, amíg az árpagyöngy puha lesz. Tálalás előtt az apróra vágott petrezselymet a tányérok aljára tesszük, arra szedjük rá a forró levest.
Az árpagyöngy (árpa) gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2-, B5-, B6), ásványi sókban, kalciumban, vasban, foszforban, káliumban, szilíciumban, fehérjékben, keményítőben. Jó az emésztésre, székletlazító, oldja a székrekedést, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, csontokat erősítő, lúgosító hatású. Hatásos gyomorrontásra, ajánlható vérszegénységre, emésztési nehézségek esetére, vastagbélgyulladásra, hólyaghurut, vesegyulladás és más gyulladásos folyamatok esetén. Könnyű emészthetősége ideális kisgyermekek, szoptatós kismamák, idős, gyenge, beteg emberek táplálására is, mert roboráló hatású. A szellemi tevékenységet végzőknek, stresszes embereknek foszfortartalmával segít.
Szertartások, tilalmakA kereszténység egyik legjelentősebb egyházi ünnepén, Nagypénteken emlékezik Jézus halálára. E nap évszázadokig egyidejűleg fért meg – mára teljesen beépült – a tavaszkezdetére utaló népi szokásokkal, hiedelmekkel, a magyarság ősi hitvilágában élő pogány tavaszváró, -előcsalogató szokásokkal, mint amilyen például a barkaszentelés szokása. Húsvét napján egészségvarázsló célja volt a források vizében, patakokban, folyóvizekben való hajnali mosakodás. Bizonyos tilalmak is kapcsolódtak ehhez az időszakhoz: a föld szántása, szárnyas állat levágása tiltott volt. Húsvétkor aztán a szertartásokhoz tartozott az ételek megszentelése, így a sonka-, bárány-, tojás-, kenyérszentelés. A megszentelt sonka csontját kiakasztották a gyümölcsfára, hogy az bőségesen teremjen. A húsvéti piros tojás a termékenység szimbóluma. A húsvét hétfői locsolás a lányok egészség- és szépségvarázslása volt.
A húsvéti locsolás és vendégjárás fennmaradt szokása az ünnep részévé vált, és napjainkban is tartja magát. Gyakori a vendégek sokszor erőszakos, indokolatlan túlkínálása ételekkel, süteményekkel, valamint az „udvariassági" etetés, evés – és sajnos az alkoholos italok erőltetett fogyasztásra buzdítása is.Kínáljunk egészséges ételeket, italokat!
A húsvéti ünnepeket is fogadhatjuk finom, az emésztőrendszerünknek és a gasztronómiai élvezeteknek tetsző menüsorral. Olyan ételeket készítsünk, amelyek a hagyományoknak is megfelelnek, de mégsem terhelnek bennünket, a vendégeinket. A konzervatív ünnepi ételek sorába beleillik a tavaszi gyógyfüvek alkalmazása, hiszen vágyunk a tavaszra, a tavaszi ízekre. A friss, zöld gyógyfüvek használatával változatossá, egészségessé, újszerűvé, élővé tehetjük ételeinket, amelyek aztán vitamint és életenergiát adnak nekünk, ha ügyesen bánunk velük. A konzervatív ételsorokat kedvelő vendégek is befogadóbbakká válnak, ha ízletes, zöldízű, aromás ételeket kapnak a hagyományos ételek mellett.
A húsvéti asztalra ajánljuk a metélőhagymás, újhagymás, medvehagymás sonkatekercset. Azonos mennyiségű (15-15 dkg) juhtúrót, tehéntúrót keverjünk össze egy főtt tojás sárgájával, egy gyermekkanál reszelt tormával, apróra vágott metélőhagymával, újhagymával, apróra vágott medvehagymával, darált konyhaköménnyel, ízlés szerint kevéske fehér borssal. (A sót teljesen elhagyhatjuk, mert a juhtúró és a sonka is tartalmaz elegendő sót).
Az így elkészített keveréket töltsük be a vékonyan felszeletelt főtt sonkába, és tekercseljük fel. A sonkatekercseket tálalhatjuk a gyermeklácfű (Taraxacum off.) lándzsa alakú, fűrészfogú leveleire helyezve. A tekercsek közé díszítésként vékonyra vágott hónapos retket, kígyóuborka karikát és főtt tojás karikákat tehetünk.
A metélőhagymás keveréket tölthetjük paprikába, előzőleg kivájt paradicsomba is. Szép látványt nyújt, érdekes ízeket varázsolhatunk elő. Pirított, teljes kiőrlésű kenyérrel tálalhatjuk a vendégeknek.
A hagyományos húsvéti füstölt sonka és főtt tojás fogyasztása mellé az elmaradhatatlan tormát válasszuk ízesítésre, hiszen a torma (Armoracia laphatifolia, Armoracia rusticana) értékes gyógynövényünk. A gyomor panaszait enyhíti, ellensúlyozza a nehéz ételek hatásait: könnyíti az emésztést, oldja a szélgörcsöket, finom illóolajai, illata a légzésünket is tisztítja. Antibakteriális hatása érvényesül a húgyúti megbetegedések, fertőzések esetén is.
A húsvéti sonka főzőlevének felhasználásával készíthetjük el az ünnepi csalánlevest medveh
agymával. Hozzávalók 4 személyre: 0,25-0,30 kg csalánlevél, 1-2 gerezd fokhagyma, két teljes medvehagyma levél, 1 dl tejszín, egy evőkanál tönkölybúza liszt, egy tojás sárgája, 2-3 l a füstölt sonka főzőlevéből.Elkészítése: 0,25 kg friss csalánlevelet szedhetünk a szabadban, (ügyeljünk, hogy lehetőleg tiszta helyről származzon, a korai friss hajtások nem csípnek, de használjunk kesztyűt, ha érzékenyek vagyunk). A leveleket alaposan megtisztítjuk, a zsenge szárak erősen rostosak, ezért csak a leveleket használjuk fel. A sonka főzőlevét kóstoljuk meg. Ha elég ízletes, a csalánra öntjük, ha nem, akkor kicsit ízesíthetjük, majd beletesszük a fokhagymát és a medvehagyma leveleket, és a csalánleveleket megfőzzük. 1 dl tejszínt keverjünk össze egy evőkanál tönkölybúza lisztjével és egy tojás sárgájával. A keverékkel besűrítjük a levest, turmixgépben pépesíthetjük. A leves szép zöld színű, krémszerű lesz. Tálaláskor a tányér aljára sonkakockákat és főtt tojáskarikákat teszünk, majd rámerjük a forró, ízletes csalánlevest.
Árpagyöngy leves medvehagymával és petrezselyemmelHozzávalók: 10 dkg árpagyöngy (előző este áztatott), petrezselyem zöldje apróra vágva, újhagyma (vékony karikákra aprítva), egy levél medvehagyma (csíkokra vágva), egy liter sonka főzőlé, egy meghámozott burgonya, fűszerek.
Elkészítés: előző este áztassuk be a többször megmosott árpagyöngyöt. Egy újhagymát kevés olívaolajon megpárolunk. Amikor már puha, beletesszük a laskára vágott medvehagyma levelet, fél perc további párolást követően felöntjük a sonka főzőlevével, és beletesszük az egész burgonyát, valamint a beáztatott árpagyöngyöt mindenestül. Megkóstoljuk, fűszerezhetjük néhány csipet fehér borssal, őrölt köménnyel, majoránnával. Amikor a burgonya teljesen megpuhult, kivesszük és villával összetörjük, majd visszatesszük a levesbe. Addig főzzük, amíg az árpagyöngy puha lesz. Tálalás előtt az apróra vágott petrezselymet a tányérok aljára tesszük, arra szedjük rá a forró levest.
Az árpagyöngy (árpa) gazdag vitaminokban (A-, B1-, B2-, B5-, B6), ásványi sókban, kalciumban, vasban, foszforban, káliumban, szilíciumban, fehérjékben, keményítőben. Jó az emésztésre, székletlazító, oldja a székrekedést, vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, méregtelenítő, csontokat erősítő, lúgosító hatású. Hatásos gyomorrontásra, ajánlható vérszegénységre, emésztési nehézségek esetére, vastagbélgyulladásra, hólyaghurut, vesegyulladás és más gyulladásos folyamatok esetén. Könnyű emészthetősége ideális kisgyermekek, szoptatós kismamák, idős, gyenge, beteg emberek táplálására is, mert roboráló hatású. A szellemi tevékenységet végzőknek, stresszes embereknek foszfortartalmával segít.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése