Nem tudom, ki hogyan van vele, de időnként a túrós csusza illatát érzem, itt van előttem, s már átjár a finom hallé párolgó zamata is, ami lebegtet az őszi tájon, s átmelegíti az ember testét a hűske estéken. Hogy mennyire őszi étel?! Nem tudom. Most az, mert ősz van, s éppen most jutott eszembe, hogy hét végén éppen ezt szeretnék enni. Sokféle módja van az elkészítésnek, de nekem így ízlik a legjobban:
Vegyünk: 50 dkg finom soktojásos csuszatésztát, 10 dkg juhtúrót, 30 dkg tehéntúrót, 10 dkg kolozsvári szalonnát, 2-3 dl tejföl.
Így készítjük: A szalonnát szépen apróra felkockázzuk, igen lassú tűzön kiolvasztjuk, megpirítjuk, a zsírból aztán kiszedjük, félretesszük. Sós vízben kifőzzük a csuszatésztát, aztán. alaposan lecsöpögtetjük. A megforrósított szalonnazsírba bekanalazzuk a tejföl felét, együtt jól elkeverjük, s a tésztástálba borítjuk. Rákerül a lecsepegtetett csusza, aztán rámorzsoljuk a túrókat, ( a tehéntúrót előbb nyomkodjuk szét krumplinyomóval), s az egészet alaposan összeforgatjuk. Ha kell, esetleg sózzuk! Az egészet tűzálló tálba, hőálló cseréptálba avagy csak tepsibe borítjuk, aminek alját megkentünk egy kicsi kacsazsírral. Tetejére kerül a maradék tejföl, aztán rászórjuk a szalonakockákat is, s előmelegített sütőbe tesszük 10-15 percre 180-fokon tartva. Előtte persze már bekanalaztuk a jóféle ősi módon főzütt hallevet, ahogy Hermann Ottó is leírta volt.Nem diétás étel, de évente 1-2 alkalommal lehet "vétkezni", no és utána egy jó kerékpározás vagy gyaloglás már el is vitte a fölösleges kalóriákat. Már aki úgy gondolja! Az meg nem vitás, hogy nem csúsza, hanem csak csusza, mert mellé még lecsúszik a finom borocska.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése