Kimentem én is, családostól szombaton vitt a kíváncsiság, meg az is, hogy írtam erre az alkalomra egy kis könyvecskét, az Orosházi libalakoma címet adva neki, s ez most a fesztivál második napjára készült el. Nem lett rossz, mert gyorsan készült, kalandosan története is megérne egy fesztiválmesét, de a lényeg az, hogy meglett és van!.
Most inkább a fesztiválról akarok szólni. Persze mindez egyéni és az én sajátos, néha sarkított véleményem, de vélemény mindenképpen Előbb az előszervezésről néhány gondolatot kell szólnom. A libafesztivál megrendezésének ötlete egy városprogram megvalósítási szándékából fakad, amely önkormányzati berkekben vitákra is adott alkalmat. Érvek és ellenérvek, országhelyzet, válság mind-mind a latba kerültek, amikor kitörési pontokat kerestek. Az alapötletként fogalmazták meg Orosháza gasztronómiai lehetőségét, amiről el kell mondani, hogy sok kiváló dolog van itt, de mintha a környék tisztességesen lekörözte volna már Orosházát. No ezen akarnak most változtatni, s azt kell mondanom, hogy sok jó dolog történt. A rendezés helyszíne, háromnapos koncepciója részben kiváló, másrészt van még jócskán javítanivaló a dolgokon. Felvetődik a kérdés, miért maradt le Orosháza. Egyértelmű a dolog és a válasz is, egy város évtizedeken keresztül más beállítottságú álmokat hajszolt, ipari centrum akart lenni. Ez összedőlt, s közben egy magot , lendítő, vállalkozói motort alkotó réteget, a hagyományos parasztságot leseperte. Mondhatnám azt is, hogy az ipar tönkretette a város identitás tudatát. ( A minap éppen elsiratta valaki a Tass utcát, hogy lerombolták ezekkel a szocialista realista otrombaságokkal. Nos, minden bajunk gyökere leginkább innen fakad, s ez elkezdődött már nagyon régen, az ún. "csakazértis tahóság".
.jpg)
A cég idegensége mindenre rányomta a bélyegét. Ezért én nem is éreztem jól magam, ám sok egyszerű embert megnyertek az ingyenes műsorokkal, attrakciókkal, kevésbé a libás ételekkel. Volt egy nagy zsibvásár, nyár volt, kikapcsolódás és nosztalgiával gondoltunk a finom kemencében sütött csodálatos libamájra és libasültekre. S nyeltünk egy nagyot. Ami májat itt kínáltak...no nem mondom ki! Utolsó napon a zárásra kimentem, de előbb csak a parkolóban várakoztam figyelvén az idő alakulását, egy úriember felháborodva mutatta nekem a fekete májat, s szinte engem vont felelősségre, mint orosházit, hogy micsoda szabad rablás folyik itt ez nem libamáj, s magára csapva a kocsija ajtaját családjával együtt elrobogott. Igazat adtam neki! Mint mondottam. igen sok emberrel beszéltem, s nem hagytam ki a véleménykérést, miközben könyvet dedikáltam. Íme a vélemények:
sem
vártuk meg. Szombaton, amikor én is kint voltam, igen szép számú volt a közönség. Aztán, hogy hozta-e a rendezők által remélt 20-30 ezres közönséget, azt csak ők tudják
A tűzijáték zárta a fesztivált vasárnap este, amit már otthon néztünk meg a teraszról. Adiueau libamájfesztivál 2009. Szívrepesve várom a novemberi Márton-napi ludasságokat, remélem nem csalódom. Csokorba szedtem a jó és kritikus megjegyzéseket:
1. Ragyogó ötlet volt a fürdőről kihozni erre a térre a fesztivált. Ez igazi fesztiválra való rendezvénytere lehetne Orosházának. Szabadabb, levegősebb minden. Én is egyetértek ezzel.
2. Miért nem lehetett kapni akciósan fesztivál-libamájat és libahúst, otthoni elkészítésre. Nem mindenki szereti az itteni konyha-ételkompoziciókat! Igazuk van a megjegyzést tevőknek.
3. Szívesen láttunk volna hagyományos tanyasi kemencében sütött libapecsenyét is libamájat is. Úgy szerettük volna, ahogy nagyanyáink készítették Orosházán. Ha orosházi libafesztivál, akkor legyen orosházi étel is.
4. Kerestem a táj jellegzetes ételeit: tejben áztatott libamáj hagymával libazsírban kisütve, libapecsenye párolt káposztával. Ez nem tájjelegű fesztivál volt, hanem a pestiek.... (moderálva)
5. Kérdésünk nem ismerik a tarhonyás kacsát, kacsapörköltet, káposztás libahátot, libaaprólékot tarhonyával, tarhonyás libahús.
6. Bulinak buli volt
7. Miért orosházi ez a fesztivál - kérdezte egy úr Debrecenből. Mert Orosházán rendezték meg - mondtam.
8. Miért nincs itt a Merián kérdezték. Mert már lassan nincs- mondhatnám.
9. Egy írországi és angliai gasztrofesztivál őrzi a táj jellegét. Itt a pesti szakácsok akartak valamit, de mit?
10. Hol van a vidék hangulata, jellege. Ezt itt nem találtuk meg. Az orosháziak is meg tudták volna így csinálni ezt a bulit....
Még sorolhatnám a dolgokat, de ennyi is elég.
Reméljük jövőre jobb lesz és OROSHÁZIBB!
KFB
1 megjegyzés:
A helyi sajtóból (Orosházi Élet) értesültem, hogy a látogatók számát 15.000-re becsülték, s a libamáj fogyását nem kilóban, hanem tonnában mérték. Valószínű!?
Megjegyzés küldése