2009. március 26-án indult ez a rovat.(Hotel Corvus Aqua Orosháza, Diófa Csárda Orosháza, Vasút Vendéglő Szeghalom, adtunk eddig rövid beszámolót. Pontozni még nem pontoztunk, úgy gondoltuk erre később kerítünk sort, ha kellő összehasonlítási alapunk lesz, gondoltuk előbb.de tapasztalataink gyarapodásával már elkezdtük a pontozást is.
Pontozási rendszerünk: A/ 1-30 étel (és ital) minősége, ízvilága, tálalása, látványa, - B/ 1-30 pont, felszolgálás, kommunikáció, ajánlás, hangulat teremtés, - C/ 1-30 a helyiség látványa, külleme, tisztasága, dizájn, - D/ 1-10 pont Étel-itallap szerkezete, külleme, információ gazdagsága. Összes pontszám 100 lehet!)
A minap a Bajnok utcai La Rosa Pizzeriába mentünk délidőben. Már jártam itt egy párszor, de különösebb nyomot nem hagyott bennem, hacsak az nem, hogy a grillezett hús borzalmasan kiszáradt volt, amit akkor felszolgáltak. Egyébként egy osztálytalálkozóra voltam hivatalos, és nagyon jól éreztem magam. Ezért most is ide esett a választás. A kis kerthelyiségben ültünk le egy ácsolt, jó kinézetű kerti asztal és egybepad, tetővel ellátott alkalmatosságnál. Valahogy bemásztam (nejem segített béna lábam emelgetésében), a s mosolygós arcú pincérnő hozta is rögvest az étlapot.
Az étlap átlagos, nincs semmi kihívó-felhívó, dominánsak a pizzák, de ez természetes. De én nem szeretem igazán ezt a talján ételt, mert inkább régi kemencében sült magyar lángost vagy bódagot eszem töltve vagy üresen is finom, leginkább citromos teával, de tejeskávéval sem utolsó. Nos pizzát nem kértem...
Akkor déli harangszó után volt már az idő, kordult a hasikám is, s gondolám ebédeljünk rendesen, hiszen kínálat is van, kedvünk is van, hát jöjjön.
Nézem a leveseket, s kiböktem magamnak a brokkoli krémlevest, mert én ezt már régen ettem, s gondoltam finoman elkészíti itt a chef úr, ezt a fejedelmi levest, ami ugyancsak egészséges is. Dehát én balga, elkövettem egy nagy hibát, mert rákérdeztem, hogy ugye nem tasakos levesporból készítik. Ő ellenben igen bólintott és mondott, s ebben a pillanatban összedőlt bennem egy világ, mert kiderült minden levesük tasakos leves. Ekkora pofont én már régen kaptam, s ekkor megrendült minden bizalmam a vendéglői étkekben. Nejem is gyorsan lemondott a levesről, s csak nyelt egy nagyot, hiszen elképedtünk ezen a szomorú tényen.
Főfogás legyen akkor a következő, mert valóban éhes voltam, de bizalmatlanságom egyre nőtt. Nejem rendelt zöldséges körítéses rántott gombát. A gombát nem akartam, mert évek óta rosszul készítik azt, bár ehető. Én juhsajtos spagettit rendeltem. Aztán vártunk kb. 40 percet. Én ásványvizet kértem, nejem kólát, s mindketten kólát kaptunk (utálom a colát!). Szomjas voltam, megittam, nem tettem megjegyzést, hogy nejem ne restelkedjen az örökös zsörtölődéseim miatt! Aztán jött végre a pupolyásra rakott spagettis tányér. No gondoltam ez már döfi! Érdemes volt várni.
Elárulom gyorsan ettem aztán vártam, mert ugyancsak forró volt. Így a jó! Aztán feltárta magát az étel. A tészta tocsogós szószban ázott, ez is zacskócs sajtmártás, amire nyomokban került juhtúró is. A tészta túlfőzött volt, szétázott, mézgás... aztán ott is hagytam... Mondtam is a pincérnőnek, hogy nem volt gasztronómiai csúcs az étel. Szegénykém szabadkozott: Nem én főztem! - rebegte halkan, hogy a főnöke meg ne hallja. Mosolyogva váltunk azért el!
Aztán illően fizettünk, s hazamentünk.
Nejem azt mondta a gomba ízlett, nem volt különös, nem is várta, meg lehetett enni. Én biztosan nem eszem egyhamar túrós spagettit, pláne a Pizzaria La Rosaban.
Pontozás: A/ 5; B/8; C/20; D/5 =38 pont
1 megjegyzés:
Azt hiszem, ahol képesek zacskós levest felszolgálni, ott vendégnek nincs keresnivalója...
Másrészt, ízlésekről ugyan nincs értelme vitatkozni, de a kenyérlángos/bodag citromos teával összeállítást azért nem nehéz pizzával felülmúlni.
Az persze hozzátartozik az igazsághoz, hogy Orosházán még nem ettem valóban pizzának nevezhető ételt, de még Budapesten is elvétve!
Megjegyzés küldése