És jő a FESZTIVÁL

Itt a nyár, Orosházán ismét lesz fesztivál!
Az igazat megvallva még nem nagyon mutatkozik, hogy közeleg a nyár, inkább az őszies esős, ködös, jeges és árvizekkel teli őszt idézi minden. De a naptár szerint bízzunk a dologban, csak eljő a nyár, mert ennek a hétnek a végén már második alkalommal kezdődik úgymond, az évadnyitó libamájfesztivál.
A múlt héten az önkormányzati ülést végignézve jónéhányszor tértek vissza a képviselők a fesztiválra, ki-ki gusztusa szerint ízlelgetve a fesztivál hova tartozásának kérdését. Pedig akkor nem éppen ez volt a napirend! És olyan volt a vita is, mint az öszies idő, locsogott-tocsogott, gyakran felálltam, hogy nekem ebből elég. Így aztán nem is tudom, hogy miért volt a vitának nevezett szócséplés. Csupán megjegyzem halkan, hogy én úgy hiszem, hogy minden, ami itt történik a városban az érdektörténés, méghozzá egyetlen érdekvonal mentén Orosháza népének érdekét, hasznát mi szolgálja a legjobban. Ez az egyetlen szempont létezik csupán, a többi az ilyen-olyan párt- vagy más jellegű csoportérdeket képvisel. Én nem ezt éreztem! Gyakran volt kicsinyes, gyakorta volt képviselőhöz nem méltó a megszólalás. Dehát úgy tűnik ez van mifelénk, ezzel a tehetséggel kell "főzni-sütni", még akkor is, ha úgy igyekeztek feltüntetni a dolgot, hogy a lakosság érdekeiért van a vita. De mindez mellékes dolog, a lényeg, hogy indul a fesztiválidő, de én most még egy olyan felvetésre is szeretnék reflektálni, hogy kenyérfesztivál vagy libamájfesztivál, üti vagy nem üti egymást a két rendezvény. Érdekes a felvetés, mert úgy tűnik, hogy csupán Orosházán aggályoskodnak ilyesmiért. Lássuk csak a gasztronómiai jellegűeket csupán a megye másik két városában:
Békéscsabán van Kolbászfesztivál, Sör és csülökfesztivál, Bor és Grill Fesztivál .
Gyulán: Kisüstipálinka Fesztivál, Tarhonyafesztivál, Méz és Mézeskalács Fesztivál, és Reneszánsz Karnevál (reneszánsz ételekkel). Mindkét városban még számos művészeti jellegű fesztivál is van ezek mellett.
Orosházán: Libamájfesztivál, Európai Kenyérünnep és az inkább lokális jellegű Puszta Ízei - Orosháza Fesztivál.
Aztán még vannak ilyenek: Gyulai Várszínház, Városháza Esték (Békéscsaba), Kiemelt odafigyelésű Ünnepi Könyvhét, s még lehetne melléjük tenni néhányat.
Hát nem üti egymást! Ha csak az nem hátrány, hogy a kenyérünnepre, ha kimegyek, fürdőbelépőt kell vásárolnom. Ilyen is csak Orosházán van! No és még az, hogy milyen az európai kenyér? Nem az orosházi kenyérről lenne szó? Az orosházi kenyérről : A Magyar Néprajz III. Anyagi kultúra 2. Kézművesség fejezetben így ír:
" Egy szegedi születésű pék, aki több városban dolgozott, erről így beszélt: „Szegeden szerették a jól kelt, világos sütésű, zsömleszerű kenyeret. Orosházán a magas, sűrű kenyeret szerették. Ott a tetejét vágta föl sütés előtt a pék, Szegeden pedig az oldalát… Csabán ugyancsak magasnak és könnyűnek kellett lenni a kenyérnek. Keszthelyen a rozskenyeret szerették, nagy lapos, kerek kenyereket sütöttek. Sütöttünk ott szegedi kenyeret, de azt mondták rá, hogy sületlen, mert fölrepedt az oldala (a pilise). Nem vették…” (Magyar Néprajz III. Anyagi kultúra 2. Kézművesség / sütő vagy pékmesterség. http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/36.html
Kérdem még mikor marad a kenyér sokáig élvezetes ízű és friss? A régi orosházi kenyeret én még ettem, s íze ma is a számban, de aki sütötte tudta a titkot: Ha hideg, hosszú érésű (10-12 óra) kovásszal készül, ha vastag héjúra van sütve (nem túl meleg kemencébe és minél tovább), ha legalább 3 alkalommal (vetésnél, sütés közben = átrakásnál és a sütés végén vízzel van kenve = mosdatás
Még annyit kell hozzátennünk, hogy egykoron, amikor országszerte emlegették a híres Gémes-féle orosházi kenyeret, az nem akármilyen búzából, hanem a jóféle orosházi búzából készült, Gémes maga őrölte megfelelő minőségűre, s az orosházi kenyérsütő asszonyok dagasztották be komlóspárral és sörélesztővel kelesztett kenyeret. Tehát az nem európai kenyér volt, hanem OROSHÁZI KENYÉR és az ünnep is az Orosházi kenyér ünnepe, mert Békéscsabán is a CSABAI KOLBÁSZT ünnepelik és viszik a hírét.
Kérdésem még lenne: Miért nincs Orosházán például kenyér és sütését bemutató kis néprajzi múzeum, tájház? Miért Komáromban a Monostori erődben van a kenyérmúzeum, azaz ilyen bemutató. Hát nem Orosháza a magyar kenyér fővárosa?! Ez csupán kérdés.

(Az egykori Gémes-malom, s szembe vele a ma is álló Gémes palota)