Igen régi kultúrnövény, már időszámításunk előtt 2000 évvel már ismerték. Világszerte elterjedt, Magyarországon a XIII. század óta ismert. Népies nevei: sullyogó iszalag, suttyogó iszalag, szeleginy. Igazi varázslatos nevek, mintha a magyar mesevilágból jöttek volna elő, s varázsolni lehet velük. Lehet is, mert a legfinomabb kenyér a komlóspárral sütött kenyér, de ezt már Orosházán is elfejtették, pedig a kenyér fővárosának is nevezik. Most a boltokban felfújt kereknek kerek, de fehér kenyeret árulnak (persze van van vekni formájú és szeletelt is, ahogy a rohanó ember kívánja!), s ha eszi az ember, a szájában gombóccá sűrűsödik össze a kenyérbél. Emlékszem anyósom a szikháti tanyán, hetente egyszer sütöt, szombaton, de pénteken még igencsak jóízű volt az egyhetes kenyér. De én úgy vagyok, a kenyérben sem mindegy, hogy milyen. Ha nem ízlik, inkább nem kérem, meg sem veszem, mert mi azért nem dobjuk a szemétbe, hiszen ma is úgy tartjuk, hogy a kenyér az élet. Finomabbá a kenyeret azért a komló teszi.
A komló valóban varázslatos növény, hiszen készíthetünk belőle házisört, süthetünk vele ízletes házikenyeret, használhatjuk jóízű, friss salátának.Nekünk előbb egy tő volt, s most már írtani kell, mert mindent befut. Az 1-2 tő egy családnak bőven elég, de kordában kell tartani! Már a mi utcánkban éppen a sarkon is láttam, hogy megtelepedett, s a bokrokat futotta be. Sokan kitalálták már, hogy ez a sokrétű, élő zöld bűbáj a KOMLÓ, amely aztán mindent elborít, kicsit szőrös szárával, indáival rátapad mindenre. Jó takaró, ha el akarunk bújtatni valamit. De kezelni kell!
Mindenekelőtt sörkészítésre használták a honfoglaló ősök, mert erről szólnak a régi keleti írások is. A komlóskovászos (párkorpa) házikenyerek sütésére rendkívül alkalmas volt a komló tobozának főzete. Az egykori Gémes féle orosházi kenyér ettől lett igazán híres egykoron a fél Európában. De hol van az a régi dicsőség már!
A komló fiatal hajtáscsúcsa más növényekkel keverve salátának, főzelékféleségeknek alkalmas. Az indák fiatal csúcsai szintén felhasználhatók salátának vagy főzeléknek. A dúsan képződő mellékhajtásokat is felhasználhatjuk sós vízben főzve, spárgaként levesnek vagy salátának. A fiatal spárgaszerű hajtások nem fásak, lédúsak, gazdag káliumtartalmúak és ami fontos, mentes minden keserűanyagtól.
A tobozokban először zöldessárga, majd aranysárga színű port találunk, ezektől nagyon finom, aromadús, fűszeres ízt kap minden étel. A tobozokból finom nyugtató, illetve altató hatású tea főzhető. A komlószár rostjaiból durva szövetet és papírt lehet gyártani. A kar hosszúságú, fiatal hajtásokat, indákat áprilisban, még a levelek megjelenése előtt gyűjthetjük. Ekkor salátát, főzeléket, teát készíthetünk belőle. A termést augusztusban, szeptemberben gyűjthetjük teának, serfőzésre, kenyérsütéshez, esetleg kissé korábban saláták ízesítésére.
Komlós korpa vagy komlóspár készítése
Ma már, minthogy az egész világ élesztővel dolgozik, kiment a divatból a jóizü komlós korpa, s eltünt az orosházi kenyér is az üzletekből. Pedig én még még emlékszem az utánozhatatlanul finom ízű komlós kenyérre, s hetente meg is sütjük, igaz kenyérsütő gépben. Persze annak idején kellett hozzá a jóféle orosházi búza, de az sincs már. Ellenben Tótkomlóson jófajta kenyérlisztet készítenek az ottani malomban (mert Orosházán már malom sincs!)
A komló valóban varázslatos növény, hiszen készíthetünk belőle házisört, süthetünk vele ízletes házikenyeret, használhatjuk jóízű, friss salátának.Nekünk előbb egy tő volt, s most már írtani kell, mert mindent befut. Az 1-2 tő egy családnak bőven elég, de kordában kell tartani! Már a mi utcánkban éppen a sarkon is láttam, hogy megtelepedett, s a bokrokat futotta be. Sokan kitalálták már, hogy ez a sokrétű, élő zöld bűbáj a KOMLÓ, amely aztán mindent elborít, kicsit szőrös szárával, indáival rátapad mindenre. Jó takaró, ha el akarunk bújtatni valamit. De kezelni kell!
Mindenekelőtt sörkészítésre használták a honfoglaló ősök, mert erről szólnak a régi keleti írások is. A komlóskovászos (párkorpa) házikenyerek sütésére rendkívül alkalmas volt a komló tobozának főzete. Az egykori Gémes féle orosházi kenyér ettől lett igazán híres egykoron a fél Európában. De hol van az a régi dicsőség már!
A komló fiatal hajtáscsúcsa más növényekkel keverve salátának, főzelékféleségeknek alkalmas. Az indák fiatal csúcsai szintén felhasználhatók salátának vagy főzeléknek. A dúsan képződő mellékhajtásokat is felhasználhatjuk sós vízben főzve, spárgaként levesnek vagy salátának. A fiatal spárgaszerű hajtások nem fásak, lédúsak, gazdag káliumtartalmúak és ami fontos, mentes minden keserűanyagtól.
A tobozokban először zöldessárga, majd aranysárga színű port találunk, ezektől nagyon finom, aromadús, fűszeres ízt kap minden étel. A tobozokból finom nyugtató, illetve altató hatású tea főzhető. A komlószár rostjaiból durva szövetet és papírt lehet gyártani. A kar hosszúságú, fiatal hajtásokat, indákat áprilisban, még a levelek megjelenése előtt gyűjthetjük. Ekkor salátát, főzeléket, teát készíthetünk belőle. A termést augusztusban, szeptemberben gyűjthetjük teának, serfőzésre, kenyérsütéshez, esetleg kissé korábban saláták ízesítésére.
Komlós korpa vagy komlóspár készítése
Ma már, minthogy az egész világ élesztővel dolgozik, kiment a divatból a jóizü komlós korpa, s eltünt az orosházi kenyér is az üzletekből. Pedig én még még emlékszem az utánozhatatlanul finom ízű komlós kenyérre, s hetente meg is sütjük, igaz kenyérsütő gépben. Persze annak idején kellett hozzá a jóféle orosházi búza, de az sincs már. Ellenben Tótkomlóson jófajta kenyérlisztet készítenek az ottani malomban (mert Orosházán már malom sincs!)
Egy pár fakanál lisztből meleg vizzel, só nélkül kissé lágy tésztát kell gyúrni. Ezt a kis tésztát egy cseréptálban , másnapig meleg helyre kell tenni; egy éjszaka elteltével egészen megsavanyodik, és jó kovásszá válik; ezt kell aztán a komlós korpába betenni. Egy tál tiszta búzakisztből kiszitált korpát tegyünk kis fateknőbe. Egy kis fazékba öntsünk fél liter bort, néhány zsálya-levelet, két marék száraz komló virágot és fél liter vizet. Ezeket a fűszeres növényeket a vizes borral forraljuk fel; mikor buzog, öntsük rá a tálban lévő korpára és egy fakanállal kavarjuk jól össze. Kissé hagyjuk meghűlni a korpát és csak azután gyurjuk közé a fent leirt tészta-kovászt. Ezt az anyagot igen jól össze kell elegyiteni, úgy hogy a tészta teljesen szétoszoljon a korpa között. Ennek a keveréknek nem kell tészta puhaságuva válni; csak arra törekedjünk, hogy jó parázs, csaknem szétomlós legyen, de ha a két kezünkkel jól összenyomjuk, mégis kis tojásnyi gombócokat formálhassunk belőle. Ha mind megformáztuk a komlóskorpát apró gombócokba, tegyük szépen egymásmellé, - de nem egymás tetejére, - egy nagy lapos kosár fedelére. Régen minden háznál e célra külön volt készitve gyékényből egy nagy kerek komló száritó kosár. A komlóskorpát tiszta, napos, igen meleg nyári időben szokás késziteni és az egyenesen reá sütő naptól lehetőleg védett helyen kell kiszárítani, mert ha a nap igen élesen süti, megperzseli a kovász csíráját és az egész komlóskorpa haszontalanná válik. Ha sokáig szárad, akkor meg elpenészedik. Mikor a komlós gombócoknak a külső része egészen megszárad, akkor össze kell őket tördelni, hogy a belső részek is szépen kiszáradhassanak. Ha jól kiszáradt, vászonzacskóba kell tenni és szellős helyre kell akasztani, mert különben megpenészedik. Minden rendes nagyságu kenyérhez (kb 3 kilós kenyér) fél marék komlóskorpát kell felhasználni.
Mi így sütjük a kenyeret: 0.5 l vízben 6 db komlótobozból teát főzünk, hagyjuk kihűlni, aztán elkeverjük benne az előző sütésből vett kisöklömnyi szárított kovászt, egy éjszakát áll. A sütőgépbe teszünk 80 dkg tótkomlósi lisztet és 10 dkg tönkölybúza lisztet, alá öntjük a kovászos teát, 4,5 dl-nyit, rámorzsolunk 2,5 dkg sörélesztőt, s aztán rákanalazzuk a lisztet, amit előzőleg egy tálban összekevertünk. A sütőgépet normál programra állítjuk, 3 óra 20 perc alatt készen van a kenyér. Az utolsó gépi dagasztást követően a tésztát kivesszük a gépből, s átgyúrjuk, visszatesszük, s a gépben még kelni fog, s aztán kisül. Kiborítjuk, s rácsra tesszük hűlni, mi mindig betakarjuk egy konyharuhával is.
Az illata átjárja az egész házat, s frissen nagyon finom ez a kenyér. Én legalábbis nagyon szeretem, ezt a kenyeret szívesen eszem, gazdag a rosttartalma, ízletes, laktató, s illatos.
Egyéb receptek (jövevények)Mi így sütjük a kenyeret: 0.5 l vízben 6 db komlótobozból teát főzünk, hagyjuk kihűlni, aztán elkeverjük benne az előző sütésből vett kisöklömnyi szárított kovászt, egy éjszakát áll. A sütőgépbe teszünk 80 dkg tótkomlósi lisztet és 10 dkg tönkölybúza lisztet, alá öntjük a kovászos teát, 4,5 dl-nyit, rámorzsolunk 2,5 dkg sörélesztőt, s aztán rákanalazzuk a lisztet, amit előzőleg egy tálban összekevertünk. A sütőgépet normál programra állítjuk, 3 óra 20 perc alatt készen van a kenyér. Az utolsó gépi dagasztást követően a tésztát kivesszük a gépből, s átgyúrjuk, visszatesszük, s a gépben még kelni fog, s aztán kisül. Kiborítjuk, s rácsra tesszük hűlni, mi mindig betakarjuk egy konyharuhával is.
Az illata átjárja az egész házat, s frissen nagyon finom ez a kenyér. Én legalábbis nagyon szeretem, ezt a kenyeret szívesen eszem, gazdag a rosttartalma, ízletes, laktató, s illatos.
• Komló spárga módra. A komlóhajtásokat (250 g) megtisztítjuk, ecettel megsavanyított sós vízben puhára főzzük, jól lecsöpögtetjük. ízlés szerinti fűszeres mártással és kevés citromlével leöntve fogyasztjuk.
• Komlóhajtás bajor módra. 500 g komlóhajtást megtisztítunk, megmosunk, ecettel savanyított sós vízben addig főzzük, amíg a hajtás csúcsa puha nem lesz, besamelmártással és vajjal összekeverjük, sóval, borssal, szerecsendióval, csipetnyi cukorral és jó adag összevágott petrezselyemmel fűszerezzük.
• Komlóhajtás fészekben. A hajtásokat (kb. 100 g) citromos, sós vízben megfőzzük, lecsöpögtetjük, besamelmártásban megforgatjuk. Kenyérszeleteket pirítunk, a spárgadarabokat rájuk helyezzük és reszelt sajttal megszórjuk.
• Komlócsíra-főzelék. A fiatal, zsenge komlócsírákat (fiatal komlóhajtásokat) megmossuk, megtisztítjuk, 2 cm-es darabokra vágjuk, lobogó, forró vízben puhára főzzük, szitán lecsepegtetjük. Vékony besamelmártással leöntjük, felfőzzük.
• Sült komlócsíra. A zsenge komlóhajtásokat megtisztítjuk, megmossuk, lobogó vízzel leforrázzuk, sós citromos lében 20 percig pácoljuk, lecsepegtetjük, kelt fánktésztával burkoljuk és forró olajban kisütjük.
• Komlócsíra-saláta. A fiatal hajtásokat apró darabokra vágjuk, megmossuk, sós vízben puhára főzzük. Szitán leszűrjük, lecsepegtetjük, sóval, borssal, olajjal, ecettel, csipet rozmaringgal, ízlés szerinti szurokfűvel salátaöntetet készítünk; a komlócsírával összekeverjük, 10-15 percig érni hagyjuk.
• Komlóhajtás-saláta. A komlóhajtásokat sós vízben puhára főzzük, hűlni hagyjuk, ízlés szerint fűszerezett majonézzel leöntjük vagy saját készítésű salátaöntettel ízesítjük.
• Mézsör. Körülbelül 2,5 kg mézet 6 l meleg vízben feloldunk, 15 l-es üvegballonba öntjük. 15-20 g komlótobozt, egy szeletekre vágott citromot, fél teáskanál őrölt gyömbért 3 l vízben fél óráig főzünk, lehűtjük, leszűrjük. A léhez 100 g pékélesztőt adunk, majd az egészet a ballonba öntjük. Nyílását kotyogóval lezárjuk, és 3 hétre hűvös helyiségbe (pince, kamra) állítjuk. Átmenetileg se tegyük ki magas hőmérsékletnek. A 4. héten lefejtjük és tiszta csatos üvegekbe töltjük. Hűtőben tároljuk.
• Idegesség elleni nyugtató tea. Komló, macskagyökér, citromfű, angelikagyökér, orbáncfű, katángfű keverékéből 1 teáskanálnyit forralunk 10 percig 3 dl vízben. A főzetből 1-2 órával lefekvés előtt iszunk.
1 megjegyzés:
Azt szíveskedjenek elárulni nekem, ha tudják és nem titok,hogy honnan lehet komló növény palántát beszerezni. Lenne helye a kertemben!
Köszönöm hamarosan érkező válaszát!
Sz. Edit
Megjegyzés küldése