Orosházi farsang

Téltemetés - tavaszvarázslás
(Mesélő Orosháza - Tóth Nóri rajza)
Orosházán is zajosak a februári napok, mert itt van a farsang ideje. Vajon hogyan űzik el a telet a mi kis városunkban Orosházán? - kérdeztem magamtól, s aztán utánajártam. Ám mielőtt erre válaszolnék, jöjjön egy kis ismeretfrissítés a farsangról és a hagyományokról.

A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz "húshagyó keddig", vagy "hamvazószerdáig".A farsangi időszak hossza évről évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik: a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Idén ez a nap március 16., a farsangtemetést pedig ezt megelőző vasárnapon, március 13-án tartják. (Húsvét április 24-25.)
Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük.
Hazánkban - elsősorban német hatás eredményeként - a középkorra tehető a farsang kialakulása. Elterjedése 3 fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Orosházán a farsang szokásai jórészt a dél-alföldi szokások voltak, közös együttlétek, összejövetelek, tréfálkozások, udvarlások, párválasztások szokásaival egyetemben. Hiszen egykoron mindennek szabott rendje, etiketje és erkölcsi szabálya volt. Februárban még sor került disznóvágásra is, s ennek a rítusa is beleolvadt a farsangolásba. Azt mondhatnánk, hogy régen Orosházán és a környező tanyavilágban a farsang ideje az igazi társas összejövetelek ideje, no és a számbavétel és a tervezés időszaka. Akkor is ez volt a bálok, amire kellően készültek, hiszen jeles nap volt az emberek életében egy-egy ilyen alkalom.
A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.
A karnevál elnevezés is összefüggésben áll ezzel, ugyanis a carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a "halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.
A néphit szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyó kedden párviadalt vív egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, s ekkor megkezdődik a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, s ekkor a böjt veszi át a hatalmat.
A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos vagy tobzódócsütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók, és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok /halottas, lakodalmas, betyár - játék /. Mohács környékén ma is élő hagyomány a délszláv eredetű alakoskodó felvonulás, a "busójárás".
Lakomák
Pontosan mit ettek a régi farsangi lakomákon? Nem tudjuk, de néhány hagyomány, étkezési szokás ma is él. Sok helyen farsangvasárnapra és húshagyó keddre tyúkhúslevest, töltött káposztát főznek. Szívesen tálaltak még ciberelevest és kocsonyát is.
A cibere tálalása már a közeledő böjtöt idézi. A cibere Orosházán meggyből készített leves vagy mártás neve. Ilyen igazi böjtös étel volt a vízben főtt aszalt gyümölcs a szilvacibere és az erjesztett korpa leve a korpacibere. Az evés ivás mellett nagy szerepet kaptak a játékok, melyeknek egykoron mítikus jelentésük is volt. Néhány ilyen dolog már csak a hagyományápolás nyomán él ma tovább.

Iskolai farsangi ünnepeken játékra is sor kerítettek, szalmabáb jelenítette meg a farsangi játékokban Cibere-vajdát, aki tréfás párviadalban legyőzte Konc-királyt - ő a farsangi húsokat jelképezte. Ezt figurás játékot legutóbb a Szántó Kovács Múzeum (klikk) elevenítette fel hasonlatos formában (de nem szalmabábuval) hanem a kakasütő versennyel, mindenki nagy örömére, akik itt összegyűltek. A verseny lényege, hogy a bekötött szemű legény egy bottal kellett lecsapja a kakast. Jelen esetben a kakas egy fából kivágott madár volt. De az idén is ötletekkel teli műsorral várják az érdeklődőket. A farsangi rendezvény február 12-én lesz a múzeumban.

A farsangi lakoma

A farsangi ételek közül a legnevezetesebb a farsangi fánk. Ismert az alma, burgonya, gyűrűs, hússal töltött burgonya, marca, kubikos, szalagos, túró, és a párnafánk változat.
Magyar Elek, a neves ínyenc-mester szerint "A farsangi fánk legyen könnyű, miként a hab, omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga"
S akkor itt van a mi orosházi fánkunk, csak így mutatóban, de a fánk mellett ott a baba és a csírkeláb is, amit az itteni szokás szerint sütik, ugyancsak a fánktésztából. Nem csak a fánk volt kapós, hanem a baba és a csirkeláb is hamar elfogyott egykoron, de manapság is. Azért azt tudni kell, hogy Orosházán a fánkot kétszer sütötték évente általában (mert ünnepi étel, s csak ünnepkor illik enni!). Az egyik alkalom a vízkereszt ideje vagyis farsang kezdete, a másik a hamvazószerda vagyis a farsang vége. Másként a fánk elveszíti varázserejét.

Az orosházi szalagos fánkról és a ciberéről az Ízes Orosháza könyvemben ezt leírtam. De még jut eszembe, hogy farsang idején még ott vannak a jóféle disznótoros ételek, no és ne felejtsük el a finom csemegét, ami igazán orosházi, a csíramálé szezonja is most van és persze a régi kemencék melegét hangulatát felidéző, illatos, kellően savanykás-édes, zamatos kemencében sült (nem akármilyen!) orosházi túrós lepény. Szerényebb formában, de mégiscsak finom csemege volt a pattogatott kukorica is, s annak az a változata, amikor a kukorica-kakasokat mézzel összekeverték, s úgy eszegették.

S akkor jöjjenek a finomságok sorra-sorra:

Cibere: Hozzávalók: 1/2 kg kimagozott meggy (télen meggybefőtt, vagy meggylekvár), 1 tojás, 2 dl tejföl, só, citromhéj, liszt szükség szerint, cukor ízlés szerint.

Cukros vízben megfőzzük a meggyet (a kompótot, lekvárt csak felforraljuk), tejfölös habarást készítünk, s azzal besűrítjük. Ha levesnek akarjuk, akkor kevésbé, ha mártásnak, akkor nagyobb habarást adtak a gyümölcsös leveshez (leveshez adunk 1 1/2 liter vizet, 1 kanálka lisztet, mártáshoz 2 kanál liszttel készüljön a habarás)

Különösen a mártás nagyon finom főtt húsok mellé, hiszen a húshagyó keddre fekete tyúkból főzött lévő húsleves után a főtt hús mellé csodálatosan harmonizál a ciberemártás. (Persze jó még a paradicsom-, áfonya- egresmártás is, de a hagyomány itt a cibere)

Pántlikás fánk:Hozzávalók: 1 bögre tej, liszt, amennyit felvesz, kiskanálnyi só, 1 evőkanál cukor, 1 csomag élesztő, 5 dkg olvasztott vaj (32 db fánkhoz: 80 dkg liszt, 3 dl tej, 6 dkg élesztő, 8 dkg porcukor, 10 dkg olvasztott vaj, 7 tojás sárgája).

Langyos, cukros tejben az élesztőt felfuttatjuk. Amikor felfutott (meleg helyen tartsuk) , hozzáadjuk a lisztet és annyi tejet (vizet) még, amennyit felvesz. Inkább lágy tésztát készítsünk. Jól kidolgozzuk, majd kelesztjük meleg helyen. Mikor másfélszeresére megkelt, gyúródeszkát megszórunk kevés liszttel, s arra borítjuk. Elnyújtjuk másfél ujjnyi vastagságura, pohárral vagy fánkszaggatóval kiszúrjuk. Pihentetjük egy keveset, majd bő zsírban (olajban) kisütjük. Úgy lesz szalagos a fánk, hogy a forró zsiradékba mindig a gyúródeszkán lévő tészta alsó része kerül felülre (tehát megfordítjuk). Lefedjük az edényt, s miután az egyik oldala kisült, megfordítjuk és fedő nélkül sütjük ki a másikat is.

A fánktésztát mielőtt a zsiradékba tennénk egy kicsit körkörösen gyengéden kihúzzuk, s középen mélyedést nyomva bele ujjunkkal.

Miután kisült a fánk megszórták porcukorral, s frissen, melegen fogyasztották, baracklekvárral, vagy hecserli lekvárral megkenegették a falatokat. S kisütött fánkot nem szabasd fedővel letakarni, mert megvonul, ha kihűl s rágós lesz.

A kiszúrás után maradt tésztát újból összegyúrták, kinyújtották, kis hengereket formáltak, a tenyélr élével két helyen meghengergőzték, vékonyították, kis emberke formájú tészta lett, ezért hívták babának. Ebből a tésztából lett ugyancsak a tyúkláb, amit úgy formáztak, hogy tenyérnyi nagyságú téglalap alakú tésztát vágtak ki. A hosszabbik részét késsel lent és fent is bevágták, aztán szétnyitották, s így sütötték ki.

Porcukorral szokták meghinteni.

Disznótoros vacsora: Hozzávalók: Személyenként 10-15 dkg friss kolbász (nem füstölt), 15 dkg hurka. 1-1 szelet frissen sült pecsenye, 1-2 krumpli, 10 dkg dinsztelt vörös vagy fehér káposzta, birsalma kompót, friss még meleg házikenyér.

Tepsiben készül az étel, hurka és a kolbászokat elhelyezzük, mellé kerül a megmosott krumpli félbe vágva, de héjával, kevéske zsíradék alá, s időnként egy két nagykanál víz. Közepes hőfokon 170-180 1 órán át sütjük. A káposztát külön dinszteljük meg miután vékony csíkokra vágtuk, kevés zsiradékon pároljuk, 1-2 kanál cukorral meghintjük, sózzuk, s egy-két kanál ecetet is adhatunk hozzá. Jóféle vörösbor is adható hozzá ecet helyett. Puhára pároljuk.

Tepsis pecsenye is külön készül. A hússzeleteket megsózzuk és egymás mellé szorosan lerakjuk a jól kizsírozott tepsiben.Közepes lángon lassan sütjük, időnként forró vizet löttyintünk alá, hogy ki ne száradjon. Ha kisült a zsírtól lecsepegtetjük és disznótoros tálra helyezzük.

Ez a disznótoros vacsora bizony nem fogyókúrás étel, de pompás falatokkal élvezhetjük a farsangi étkezés nagyszerűségét. Ezt a húst külön is elkészíthetjük, s akkor leginkább friss hordóskáposztát adunk mellé, s természtesen szép karéj kenyérszeleteket a mártogatáshoz a pecsenyeléből.

Csíramálé: Alapvetően a kicsíráztatott búzát ledarálják s a léből és liszt keverékéből készül cukor hozzáadása nélkül a tészta. Orosházán a piacon és élelmiszerboltokban kapható a téli időszakban. Odahaza lehet elkészíteni, de sok baj van vele. Leírása az IZES OROSHÁZA című könyvem 255. oldalán olvadható

Orosházi túrós lepény:Hozzávalók: 30 dkg liszt, 10 dkg zsír, 1 1/2 kg tehéntúró, 10 dkg cukor, 3-4 evőkanál tejföl, 2 dkg élesztő, 2 tojás sárgája.

A lisztet a hozzávalókkal (túró, tejföl és tojás nélkül) alaposan összedolgozzuk, egy fél órát langyos helyen pihentetjük. Ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk s egy kivajazott tepsibe terítjük. Erre jön jó vastagon a töltelék. A túrót összevegítjük a tojások sárgájával, 25 dkg cukorral (de eredetileg nem adtak hozzá cukrot), 5 dkg vajjal. Jól összekeverjük, s hozzáadjuk a habbá vert tojásfehérjét is. Rémsimítjuk a tésztára, s a tetjét gazdagon meglocsoljuk tejföllel. Előmelegített sütőbe tesszük 5 percig erős lángon majd takarékon addig sütjük, míg a teteje szép pirps lesz. A tepsiben hagyjuk kihűlni, majd kockákra vágjuk és tálra rakjuk.

Milyen is az idei télbúcsúztató Orosházán? Hagyományos - mondhatnám. Óvodákban, iskolákban farsangi mulatságokat szerveznek. A művelődési ház is ígér néhány kiemelkedő rendezvényt, mint a Karády-est, aztán bálok sora csalogatja a táncoskedvű hölgyeket és urakat (Gazdabál, Sváb-bál stb.), s persze a vendéglők minden bizonnyal rendeznek "torkos csütörtök" napokat, de a legkiemelkedőbb a hagyományos február végi nagy rendezvény, az orosházi izek kavalkádja, ahol az ízek, hagyományok, emlékek kerülnek előtérbe. Idei farsangi rendezvények kiemeltje a GAZDAKÖR által immár ötödik alkalommal szervezett OROSHÁZI HAGYOMÁNYOK, ÍZEK VERSENYE 2011. február 26-án. Rózsa Zoltán múzeumigazgató és jómagam beszélgetését ajánlom már most a kedves orosháziak figyelmébe, amely tárgya lesz témák szerint az orosházi farsangi szokások , orosházi disznóvágások hajdanában és napjainkban. Mindennek a középpontjában az orosházi gasztronómia áll majd, s mindezek mellett disznótoros kóstoló, borok versenye és a pálinkák kavalkádja várja a Táncsics gimnázium tornacsarnokába az érdeklődöket.

KÖNYVAJÁNLÓ:

* Izes Orosháza (2000 Ft)

* Orosházi disznótorok hajdanában és napjainkban (1600 Ft)

* Orosházi libalakoma (1600 Ft)

Rövidesen megjelenik: Az Amadeus Kávéház című kötetem.

+ postaköltség. Megrendelés: helios@globonet.hu

Szállítás postán utánvéttel.