A régi Orosházán az öregek szokása volt, s a város népe tartotta a szokást, a fánk az ünnepi étel volt. Vízkeresztkor, mikor kezdődik a farsang, akkor sütöttek előszőr fánkot az asszonyok, s aztán azzal zárult a bálok és maskarázások ideje, hogy húshagyó kedden utoljára került sor erre a finomságra, amire került egy kevéske lekvár is, vagy fahéjas cukorral megszórták. Máskor aztán, a régiek szokását követve nem volt illő fánkot sütni, mesélte nagyon régen a Német nagymama még az ötvenes évek végén, mikor nyáron akartunk mi ifjak fánkot enni. S ez így is volt, mert mire jött a január- február már nagyon kívántuk a fánkot, s erre kellő előkészülettel sor is került. Ha sült a fánk, akkor annak illata mindent átjárt, mintha vaníliás porcukorfelhőben lebegtek volna a tárgyak, s ilyenkor mindenki olyan ünnepélyes lett. Hát ezt idézi bennünmk most is a fánk, s hogy Zsolti fiamék hazajöttem Budapestről két napra el is döntöttük, gulyásleves lesz, s utána szalagos fánk. Ettek és vittek is magukkal belőle, mert azt mondták akkor ez egy-egy faláska Orosháza, s Orosháza mégis varázsos, inkább mint Pest, de itt élni nehéz (bár ott se könnyű!), de ilyenkor az ízeket elviszik, s az kitart néhány hétig...
Még tart egy kicsit a farsang, húshagyó kedd (febr. 16., illetve hamvazó szerda febr.17. ) a régi szokások szerint a farsang végét jelzi.
Nálunk a városban, manapság már, most kezdődik igazán a FARS/h/ANG ideje, minden szokást felrúgva, mert az iskolákban, óvodákban ilyenkor február végén vannak a bohóságok, hiszen a január a tanulmányi félév zárása, s akkor inkább a tudáspótlás ideje van. Az idén pedig a farsang vegyül gyakorta a fars hanggal is, ha megfázik a tészta, akkor különösen.
Most azonban még erőt gyűjtünk, és jöhet zárásként még egy finomság a szalagos farsangi fánk, s vele együtt készülő baba és a tyúkláb. A baba és a tyúkláb ugyanabból a fánktésztából készül, de a végén szokták készíteni. Egy fánknyi tésztát hengeralakúra görghetnek, aztán késsel a két végén bevágnak egy egy csíkot, s széthúzzák a lábujjakat, ez lesz a tyúkláb., A baba sem ördöngös, csupán a hengerré formált tésztán a kéz oldalával két kis bemélyedést hengergetünk, s így olyan mintha feje, teste és lába lenne a pólyásbabának. Ezt is a forró olajban kisütik, s gyorsan elpusztítja a fánkevők népes serege.
A tanyán nálunk így készítette Eszti mama fánkot a " boszorkánykonyhában", hisz olyankor nem nagyon lehetett ajtót nyitogatni, megkukucskálni, hogyan gyúrja, simitgatja, formázza, takargatja, mert azt mondta megfázik a tészta, s akkor nem jön fel olyan szépen! Ez most is aranyszabály minálunk. Ezért ilyenkor jól illik a farsangi forgatagban a név is, hogy "boszorkánykonyha", ahol angyali finomságok készülnek.
S akkor a finom szalagos fánk receptje ekként szól:
"Végy 50 dkg lisztet, amit már a konyhában tartottál legalább néhány órán át, hogy kellően átmelegedjen, aztán kell még 2 dl tej, 4 dkg élesztő, 5 dkg cukor, 5 tojássárgája, 6 dkg olvasztott vaj, olaj a sütéshez, porcukor a szóráshoz, lekvár az inyenckedéshez
Elkészítés: A lisztet tálba szitáljuk. A tej felét meglangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt, beleszórjuk a cukrot, és kb. 15 percig pihentetjük, amíg felfut, ez a kovász. A liszt közepébe mélyedést nyomunk, beleöntjük az élesztős tejet, hozzáadjuk a tojások sárgáját, a vajat, egy csipet sót, és még annyi tejet, hogy lágy tésztát kapjunk. Hólyagosra kikeverjük, letakarjuk, és meleg helyen kb. 30 percig kelesztjük (a tészta kétszeresére dagadjon!). Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk a tésztát, és 5-6 cm átmérőjű szaggatóval vagy pohárral kiszaggatjuk. A maradék tésztát összegyúrjuk, újra kinyújtjuk, és szaggatjuk. A fánkokat kb. 20 percig pihentetjük. Bőséges olajat forrósítunk, a fánkokat középen kissé benyomjuk, és kis adagokban kisütjük. Az első oldalukat lefedve kb. 3-4 percig, majd megfordítjuk őket, és fedő nélkül további 1-2 percig sütjük. Az olajba mindig úgy tesszük be a fánkot, hogy a benyomott rész kerüljön alulra, tehát éppen fordítva, mint ahogyan gyúródeszkán volt. Papírkendőre szedjük, lecsepegtetjük az olajat, majd tálra rakjuk, és megszórjuk porcukorral. Lekvárral kínáljuk.
"Végy 50 dkg lisztet, amit már a konyhában tartottál legalább néhány órán át, hogy kellően átmelegedjen, aztán kell még 2 dl tej, 4 dkg élesztő, 5 dkg cukor, 5 tojássárgája, 6 dkg olvasztott vaj, olaj a sütéshez, porcukor a szóráshoz, lekvár az inyenckedéshez
Elkészítés: A lisztet tálba szitáljuk. A tej felét meglangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt, beleszórjuk a cukrot, és kb. 15 percig pihentetjük, amíg felfut, ez a kovász. A liszt közepébe mélyedést nyomunk, beleöntjük az élesztős tejet, hozzáadjuk a tojások sárgáját, a vajat, egy csipet sót, és még annyi tejet, hogy lágy tésztát kapjunk. Hólyagosra kikeverjük, letakarjuk, és meleg helyen kb. 30 percig kelesztjük (a tészta kétszeresére dagadjon!). Lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk a tésztát, és 5-6 cm átmérőjű szaggatóval vagy pohárral kiszaggatjuk. A maradék tésztát összegyúrjuk, újra kinyújtjuk, és szaggatjuk. A fánkokat kb. 20 percig pihentetjük. Bőséges olajat forrósítunk, a fánkokat középen kissé benyomjuk, és kis adagokban kisütjük. Az első oldalukat lefedve kb. 3-4 percig, majd megfordítjuk őket, és fedő nélkül további 1-2 percig sütjük. Az olajba mindig úgy tesszük be a fánkot, hogy a benyomott rész kerüljön alulra, tehát éppen fordítva, mint ahogyan gyúródeszkán volt. Papírkendőre szedjük, lecsepegtetjük az olajat, majd tálra rakjuk, és megszórjuk porcukorral. Lekvárral kínáljuk.
A legfinomnabb még úgy melegen, én legalább is úgy szeretem. A végén az utolsó adagolból formálunk 2-3 babát illetve tyúklábat, s a gyerekeknek lehet mellé szép meséket is kitalálni, nagyon fogják szeretni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése