Magaságyás egyenes derékkal
Hungarian Provance érdemes megnézni
Igen hasznos blog az is, amit itt ajánlok. Ez a természetes kertészkedés, érdemes olvasgatni.
2011. február 27., vasárnap
Érzelmes riport az V. Orosházi Hagyományok, Izek Versenyéről
(klikk Kecskeméti Krisztina képriportjára az Oroscaféban) ) A blog felvételeit blogunk fotósa készítette
A kamrában csüngő kolbászok alatt, amikor az ember orrát megcsapja a friss füstölt csemegehús illata, akkor azt gondolja, hogy a világ a lehető legjobban van addig, amíg a karéj kenyér mellé tudok szelni egy jó arasznyi kolbászt. Az sem baj, ha kerítünk mellé holmi kis szalonnát, hogy aztán, karikára felvágott, és illően megsózott édes eredeti makói (de már azt sem lehet kapni!, csak akinek van otthon a kiskertjében!) hagymával körítve nekiüljön az ember früstükölni.
Előtte azonban illő megkóstolni a jóféle orosházi vagy kárpát-medencei magyar pálinkát (vigyázat márkavédett, mert sokan hamisítják)
Ebből az alapállásból kiindulva ébredtem szombaton 26-án, hogy ismét jelentős nap előtt állunk. Ha finom étekről van szó, akkor nem szabad hiányérzetben szenvedtetni az ízlelőbimbóinkat, irány az étel.
Krúdy Gyula helyébe képzelve magam, talán konflist hívtam volna, hogy bevigyen a belváros szívébe, ahol a fesztivál zajlik. De inkább autóval mentünk, mert az kéznél volt. A hó a tegnap szép nagyra dagadt itt a városban, lehetett egy olyan jó 20 cm-es, de akadály nincs, péntek délutántól már nem esett.
Azért ez jó idő a disznóvágásra, disznótorra, mert ennek a Gazdakör által szervezett rendezvénynek a középpontjában a disznó áll és mellette a pálinka értékelése, illogatása, kóstolgatása. Igaz, hogy sok minden más is elfér mellette, s van is szép számmal mutatnivaló, s ez már azt bizonygatja nekem, hogy vannak olyan értékű hagyományok, amit ugyancsak mutogatni kell az orosházi gasztrópalettán. Méz és abból készült termékek, gyümölcslekvárok, szörpök, csíramálé, száraztészta, házi cukrászat, házi sütemények, savanyúság készítés,igazi sütőasszonyok által készített parasztkenyér, bódag, rétes, kolbász, sonka, libamáj házi konzerv, pecsenyehús ( liba-,kacsa, disznóhús) bödönben, kistermelői pirospaprika ( a jó kolbász igazi alapanyaga, s vannak még az aszalványkészítők is).
S akkor belecsöppentünk ebbe a forgatagba, mint egy nagy középkori-reneszánsz evészet-ivászat és zajos farsangi mulatság, mintha Nagyevő Jánosok jöttek volna itt össze (Gargantua és fia Pantagruel). Itt dagasztják a kolbászt, ott sül a pecsenye, a sok jófélének igérkező káposztás étel, s közben van itt méz (sokféle), száraztészta, csíramálé, cukorka, pékek kenyere, még Gémes-félét is mutogatnak (még jó hogy csak féle, mert nem hiszem, hogy komlóspárral készült volna). Jöttek a vendégek, látogatók és illusztris meghívottak helyiek és országosak, a z alkalomhoz illően szóltak, s bevonultak a lovagrendek is. Szóval minden, amit a szem-száj és fül el tud képzelni megjelent. Zajos ünneplés volt, s eszembe jutott Krúdy egy pillanatra ismét, mert a szuper erősítőkkel felpörgetett zene, úgy elnyomta az emberi kapcsolatteremtő beszélgetős szóláncfűzést,
csak kiabálni tudtunk egymásnak, hogy ennek így kell lennie. Szerintem Krúdy már hazament volna. Én nem mentem, mert Rózsa Zoli múzeumigazgató tudós barátommal szereplők voltunk egy kis beszélgetésre, hogy tudományos színt is adjunk a népi kavalkádnak... Adtunk, mert szóltunk farsangról, disznótórról és igazi orosházi kolbászról, no és könyvekről. Mert büszkén mondhatjuk, hogy most már három orosházi gasztro-könyvet vehet kezébe a kíváncsi orosházi és az érdeklődő vidéki. ( No erre a kijelentésre büszke vagyok, mert a fesztivál révén Orosháza lett a központ, s a többi az ország és úgymond határon túliak (Vajdaság, Bánát és Orosháza vonzáskörzete a vidék). Lám ezt is megértük!
Lám milyen igaza van Rózsa Zoltán igazgató úrnak, amikor tudós módon arra ösztökéli a városatyákat, s a város polgárait, amit én is messzemenően támogatok, hogy más szemlélettelk kell közelíteni Orosháza jövőjéhez. El kell felejteni azt a hajtogatott '45 utáni szlogent, hogy "a múltat végleg eltöröljük", helyette az kell, hogy a múlttal kell haladni a jövő felé.
Ezt hangsólyozta az alkalom hozta tanácskozás is, e vidék mezőgazdaságáról, jövőjéról, a Kárpát -medence gazdáinak összefogásáról, csak egyre kell már vigyázni, hogy megvalósulás is legyen mögötte. Jó, hogy földjeink felvásárlására nemet mondunk. Nem is szabad egy talpalatnyit sem eladni. A korábbi években már mindenünket elkóficolkták, cukorgyárunk sincs már! Jöhet az import-cukor! Nemet kell mondani. Elszomorító azonban az is, hogy a népi gasztronómia bemutatója minálunk igen nehezen tud kibontakozni a sokféle bürokratikus, átgondolatlan, szinte mondanám a tönkretevés szándékával hozott törvények okán, de mindez valójában a valódi örökség átmentését
akadályozza. Számomra teljesen érthetetlen, amit láttam korábban már Münsterben (Németország), s napjainkban filmen, amint Angliában tág teret adnak annak, hogy úgymond Mariska néni, aki egyébként ma is kenyérsütő asszony bemutassa az ő általa sütött kenyeret, és azt eladhassa. Vagy ott van Jamie Oliver, avagy a River Cottage vidékre költözött főzőembere, aki kisérletezik, ősi angol fajtákat megment, ősi ételeket megfőz és megvendégeli vele barátait, s ott lehet a piacon, tengerparton, országúton. Igaz, hogy a tisztaságra és egyéb küllemre, kezelésre vigyáz ő is, de nálunk ez lehetetlen dolog. Mariska néni vagy én egy igazi reggeli sonkás rántottával töltött palacsintát nem készíthettem volna itt el, mert a szabályok nem engedik. Nekem ez a katasztrófa!. 
Szóval kóstoltam hurkát, kolbászt, pecsenyét, libatepertőskrémes kenyérkéket (kis katonákat), volt töltött káposzta, toros káposzta, káposzta leves, de.... nem Rozika néni főzte. Ha én megfőzöm a toros káposztát itthon akkor annak van sármja, illata, külleme, zamata, formája. A számba belesímul az étel, átjárja a nyelvem minden kis részletének ízbimbóüját. mert élvezem, az ízét. Akkor azt tudom, hogy ezt anyám főzte, ezt feleségem főzte, ezt a szomszédasszony, ezt pedig jó kebelbarátomnál András öcsémnél eszem. Hát nekem ez volt a bajom, de erről nem tehetnek a résztvevők, hanem csakis a törvényhozók, mert rámerőszakolják a menzaízű főzés technológiáját. Tehát most is csupán annyi bennem a kétség, mint ahogy a tavaly egy orosházi vendéglőben bizonyos levest kértem, s én balga rákérdeztem ugye nem tasakos leves. De igen mondták! S akkor eljöttem. Jó darabig nem is megyek vendéglőbe, mert tasakos levest még bénán is meg tudom főzni, s az tök ugyanolyan ízű lesz ma is, mint holnap, vagy egy év múlva.
Egy ilyen fesztivál jellegű óriási rendezvény jó omen a városnak, hiszen bizonyítja az elképzelések életképességét. Most már alakul a kép: Hagyományok, Ízek Versenye, Libamájfesztivál, Orosházi kenyér ünnep (Orosházi kenyér s nem európai kenyér, mert olyan nincs, hogy európai külön, ha netán lesz, akkor már vége mindennek!). Most már csak rá kell építeni, azt a történelmi tényt, hogy Orosháza a történelmi és kereskedelmi utak találkozásának csomópontja. Ezzel lehet kezdeni valamit, sőt sokat. A történész Rózsa Zoltán lát benne fantáziát. Mert nézzük csak ezeken az urakon jöttek be a hazába őseink, s hozták magukkal a sertést is. Ez volt a szalontai sertés, amely a 18-ig század végéig uralkodó volt. Igaz közben keresztezték az itteni bakonyi sertéssel, s lett a makkon nevelkedő disznő a nagy aldi erdőségekben, réteken, legelőkön, ahol jól tudott túrni, dagonyázni is a coca, amig meg nem jelent a balkáni disznó és az itteni keveredéséből a mangalica. Utak, a gasztronómia útjai is egyben. Az orosházi gazdaköri és a kolbászklub rendezvények fő szereplője évek óta a házi és ipari jellegű kolbászok bemutatója. Az igazság az, hogy milyen a házikolbász valójában, azt csak a zsűri tudja megmondani, ami nem biztos, hogy egyezik az én véleményemmel, ízlésemmel, küllemmel. Hiszen nem voltam zsűríző jelen esetben. Ilyen kolbászt venni sem nagyon lehetett, mert csak a a törvényi előírások szerinti kolbászok árusíthatóak nyílvánosan. Ez tehát csak úgy érvényesül, ha elmentem volna, s mindenkitől kuncsorogni egy-egy falatért. A céges kolbászokért nem igazán vagyok odáig, azt már kóstoltam a boltokban, s általában csalódtam. Tehát itt számomra a kör bezárul, s úgy tekintek erre, mint egy februári gasztronómiai farsang tele jóindulattal, s azért több helyen finom falatokkal. Mélyebbre már nem ások, mert bántani véletlenül sem akarok senkit, csakhát elmondom aggályaimat, véleményemet. Mert van egy szórakoztató rendezvény és hozzá kapcsolt fontos konferencia. Ez tökéletesen sikerült. Az utóbbi öt év legjobb ilyen rendezvénye volt. Ami a hagyományokat illeti, arra az a kérdésem melyiket követjük? Húsz-ötven vagy 100 évvel ezelőttit. Ez itt az igen-igen közelmúlt. Jó is ez, mert legalább ennyit át tudnak, tudunk adni a fiatalabb nemzedéknek. Ezért ez tökéletes. Így kell csinálni, hiszen egyre profibb a rendezvény.
S akkor kérdik tőlem, hogy milyen is volt az igazi orosházi kolbász?
A válasazom több rétegű. A közelmúlt kolbásza ez, amit most is készítenek. Ez az utóbbi 50-70 év hagyományait követi, bár jellegében annyira orosházi, hogy Orosházán készül, mert ez csabai kolbász egyik variációja. Ez a vidék ezt szereti, s jó is ez. Ez a 20. század kolbásza. A 19. század az más.::"Egy csomó friss disznóhust - soványat és kövéret vegyesen - deszkára kell tenni és ott két kézzel, két széles bárd segélyével jól össze kell vagdalni. (Tulságosan apróra nem kell vágni, mert akkor száraz fürészporszerü lesz a kolbász.) Sót és tört borsot csak kóstolás után, gondosan kell a hus közé hinteni mert a sós kolbász igen rossz, valamint a sótalan sem izletes. Arra is kell ügyelni, hogy sok hagyma sem legyen tulságosan a kolbász husban, mert az is kellemetlen. Tiz kilónyi hushoz nem kell több mint 5 nagy czikk fokhagyma jól megtörve és fél liter vizben megáztatva és csak a fokhagymás vizet kell a megvagdalt hus közé szürni, a fokhagymát ki is lehet belőle dobni. Egyéb fűszert nem kell a kolbászba tenni, mint sót, borsot és kevés fokhagymát, néhol szokás paprikát is, de az meg festi a kolbászt és ha több ideig áll kiszárad a kolbász, soha sem olyan jó izű, mint ha csupán borssal készül.
A fűszerekkel való felvegyités után jól össze kell a hust gyurni; ha izét helyben hagytuk, a kolbásztöltő segélyével töltsük meg a kolbászhoz való beleket, ügyelve, hogy a lehetőleg szép hosszu szálakban maradjanak a husok mert a párokba osztott kolbászok nagyon németesek, s inkább hasonlitván "virslihez", igazi magyar házakban csak fitymálást idézne elő, ha olyan kis silány araszos kolbászkákat tálalnának az asztalra! Miután mind elkészültek a kolbászok, egy rudra szépen fel kell azokat rakni - egy-egy szálat négy rétbe hajtva. A megtöltés után nem kell vizben kiáztatni a kolbászokat, mert ugy igen sok táperő kiázik belőlük és különben nincs arra semmi szükség. Miután egy pár napig, a rudon állva, megszikkadt a kolbász, már fel lehet a kéménybe rakni füstölődni. Ha jó hideg füstöt használhatunk, 3 nap alatt, eléggé megfüstölődik. A kolbászokat igy füstölve fél évig is eltarthatjuk; - ugy kiszáradnak, mint a legjobb szalámi."+ (1860-70-es évek)
Hát ilyen lehetetett Orosházán a 19 század derekán a magyar kolbász. Az ún. csabai kolbász a 19 század végén, 20 század elején alakult ki a mai formára, hogy a paprikát már egfyre szélesebb körben használták, s abból is úgy osztották, hogy több legyen a jelleget adó csípős. A csabaiból aztán kikerült a bors, mint fűszer, mert az igazi csabaiba nem tesznek (lásd Dedinszky Gyula: Csabai kolbász című könyve) A köménymag a 20 században került még a kolbászba.
Manapság az orosházi kolbászba kerül a jóféle vegyes disznóhús - sovány és kövér- só, fokhagyma, bors, édespaprika,csípős paprika, köménymag. A fontos az ízlelés, mert az dönti el a milyenséget.
Ezért még egy élményemet el kell mondjam, ami felejthetelen lesz. Disznótor, disznóvágás, jön Németh Béla korábbi polgármester úr:
-- Szevasz!
-- Szevasz!
--Te Béla isteni hagymás vér van, hozok egyet.
-- Jó ( S belémragadt a szó, hisz én életemben meg nem ettem még a hagymás vért. éppen a vér miatt) Mindegy gondoltam
S lám jött is Béla megrakodva tányéron a forró kellemes illatú, szép kinézetű étel a disznótoros hagymás vér. Mellé kenyér és pogácsa is az asztalra kerül, no és villa és kés.
Néztem, aztán faltam. S majdnem felkiáltottam: " Béla ez finom!, jött a feleségem s néz agy szemekkel, hát Te mit eszel? Hagymás vért, hisz soha nem etted meg.
- Sajnos - mondtam-, mert finom. Egy falatot neki is adtam, mert a standnál mire mentünk volna még már el is fogyott.
Nos ez ragyogó volt! Köszönöm Németh Béla!
Mintahogy köszönöm Rózsa Zolinak is az erdályi recepteskönyvet, amit ajándékba adott. Örömmel forgatgatom, s mindig eszembe jut Rózsa Zoli is, akárcsak Béla a hagymás vérrel, meg az is, hogy mikor anno Erdélyt jártunk, mily finomakat ettünk!
Szóval én jól éreztem magam, úgy hiszem más is, mert tömeg volt mindenhol. Gratulálunk Horváth Józsinak és csapatának.
(klikk Kecskeméti Krisztina képriportjára az Oroscaféban) ) A blog felvételeit blogunk fotósa készítette
A kamrában csüngő kolbászok alatt, amikor az ember orrát megcsapja a friss füstölt csemegehús illata, akkor azt gondolja, hogy a világ a lehető legjobban van addig, amíg a karéj kenyér mellé tudok szelni egy jó arasznyi kolbászt. Az sem baj, ha kerítünk mellé holmi kis szalonnát, hogy aztán, karikára felvágott, és illően megsózott édes eredeti makói (de már azt sem lehet kapni!, csak akinek van otthon a kiskertjében!) hagymával körítve nekiüljön az ember früstükölni.Előtte azonban illő megkóstolni a jóféle orosházi vagy kárpát-medencei magyar pálinkát (vigyázat márkavédett, mert sokan hamisítják)
Ebből az alapállásból kiindulva ébredtem szombaton 26-án, hogy ismét jelentős nap előtt állunk. Ha finom étekről van szó, akkor nem szabad hiányérzetben szenvedtetni az ízlelőbimbóinkat, irány az étel.
Krúdy Gyula helyébe képzelve magam, talán konflist hívtam volna, hogy bevigyen a belváros szívébe, ahol a fesztivál zajlik. De inkább autóval mentünk, mert az kéznél volt. A hó a tegnap szép nagyra dagadt itt a városban, lehetett egy olyan jó 20 cm-es, de akadály nincs, péntek délutántól már nem esett.
Azért ez jó idő a disznóvágásra, disznótorra, mert ennek a Gazdakör által szervezett rendezvénynek a középpontjában a disznó áll és mellette a pálinka értékelése, illogatása, kóstolgatása. Igaz, hogy sok minden más is elfér mellette, s van is szép számmal mutatnivaló, s ez már azt bizonygatja nekem, hogy vannak olyan értékű hagyományok, amit ugyancsak mutogatni kell az orosházi gasztrópalettán. Méz és abból készült termékek, gyümölcslekvárok, szörpök, csíramálé, száraztészta, házi cukrászat, házi sütemények, savanyúság készítés,igazi sütőasszonyok által készített parasztkenyér, bódag, rétes, kolbász, sonka, libamáj házi konzerv, pecsenyehús ( liba-,kacsa, disznóhús) bödönben, kistermelői pirospaprika ( a jó kolbász igazi alapanyaga, s vannak még az aszalványkészítők is).S akkor belecsöppentünk ebbe a forgatagba, mint egy nagy középkori-reneszánsz evészet-ivászat és zajos farsangi mulatság, mintha Nagyevő Jánosok jöttek volna itt össze (Gargantua és fia Pantagruel). Itt dagasztják a kolbászt, ott sül a pecsenye, a sok jófélének igérkező káposztás étel, s közben van itt méz (sokféle), száraztészta, csíramálé, cukorka, pékek kenyere, még Gémes-félét is mutogatnak (még jó hogy csak féle, mert nem hiszem, hogy komlóspárral készült volna). Jöttek a vendégek, látogatók és illusztris meghívottak helyiek és országosak, a z alkalomhoz illően szóltak, s bevonultak a lovagrendek is. Szóval minden, amit a szem-száj és fül el tud képzelni megjelent. Zajos ünneplés volt, s eszembe jutott Krúdy egy pillanatra ismét, mert a szuper erősítőkkel felpörgetett zene, úgy elnyomta az emberi kapcsolatteremtő beszélgetős szóláncfűzést,
csak kiabálni tudtunk egymásnak, hogy ennek így kell lennie. Szerintem Krúdy már hazament volna. Én nem mentem, mert Rózsa Zoli múzeumigazgató tudós barátommal szereplők voltunk egy kis beszélgetésre, hogy tudományos színt is adjunk a népi kavalkádnak... Adtunk, mert szóltunk farsangról, disznótórról és igazi orosházi kolbászról, no és könyvekről. Mert büszkén mondhatjuk, hogy most már három orosházi gasztro-könyvet vehet kezébe a kíváncsi orosházi és az érdeklődő vidéki. ( No erre a kijelentésre büszke vagyok, mert a fesztivál révén Orosháza lett a központ, s a többi az ország és úgymond határon túliak (Vajdaság, Bánát és Orosháza vonzáskörzete a vidék). Lám ezt is megértük!
Lám milyen igaza van Rózsa Zoltán igazgató úrnak, amikor tudós módon arra ösztökéli a városatyákat, s a város polgárait, amit én is messzemenően támogatok, hogy más szemlélettelk kell közelíteni Orosháza jövőjéhez. El kell felejteni azt a hajtogatott '45 utáni szlogent, hogy "a múltat végleg eltöröljük", helyette az kell, hogy a múlttal kell haladni a jövő felé.
Ezt hangsólyozta az alkalom hozta tanácskozás is, e vidék mezőgazdaságáról, jövőjéról, a Kárpát -medence gazdáinak összefogásáról, csak egyre kell már vigyázni, hogy megvalósulás is legyen mögötte. Jó, hogy földjeink felvásárlására nemet mondunk. Nem is szabad egy talpalatnyit sem eladni. A korábbi években már mindenünket elkóficolkták, cukorgyárunk sincs már! Jöhet az import-cukor! Nemet kell mondani. Elszomorító azonban az is, hogy a népi gasztronómia bemutatója minálunk igen nehezen tud kibontakozni a sokféle bürokratikus, átgondolatlan, szinte mondanám a tönkretevés szándékával hozott törvények okán, de mindez valójában a valódi örökség átmentését
akadályozza. Számomra teljesen érthetetlen, amit láttam korábban már Münsterben (Németország), s napjainkban filmen, amint Angliában tág teret adnak annak, hogy úgymond Mariska néni, aki egyébként ma is kenyérsütő asszony bemutassa az ő általa sütött kenyeret, és azt eladhassa. Vagy ott van Jamie Oliver, avagy a River Cottage vidékre költözött főzőembere, aki kisérletezik, ősi angol fajtákat megment, ősi ételeket megfőz és megvendégeli vele barátait, s ott lehet a piacon, tengerparton, országúton. Igaz, hogy a tisztaságra és egyéb küllemre, kezelésre vigyáz ő is, de nálunk ez lehetetlen dolog. Mariska néni vagy én egy igazi reggeli sonkás rántottával töltött palacsintát nem készíthettem volna itt el, mert a szabályok nem engedik. Nekem ez a katasztrófa!. 
Szóval kóstoltam hurkát, kolbászt, pecsenyét, libatepertőskrémes kenyérkéket (kis katonákat), volt töltött káposzta, toros káposzta, káposzta leves, de.... nem Rozika néni főzte. Ha én megfőzöm a toros káposztát itthon akkor annak van sármja, illata, külleme, zamata, formája. A számba belesímul az étel, átjárja a nyelvem minden kis részletének ízbimbóüját. mert élvezem, az ízét. Akkor azt tudom, hogy ezt anyám főzte, ezt feleségem főzte, ezt a szomszédasszony, ezt pedig jó kebelbarátomnál András öcsémnél eszem. Hát nekem ez volt a bajom, de erről nem tehetnek a résztvevők, hanem csakis a törvényhozók, mert rámerőszakolják a menzaízű főzés technológiáját. Tehát most is csupán annyi bennem a kétség, mint ahogy a tavaly egy orosházi vendéglőben bizonyos levest kértem, s én balga rákérdeztem ugye nem tasakos leves. De igen mondták! S akkor eljöttem. Jó darabig nem is megyek vendéglőbe, mert tasakos levest még bénán is meg tudom főzni, s az tök ugyanolyan ízű lesz ma is, mint holnap, vagy egy év múlva.
Egy ilyen fesztivál jellegű óriási rendezvény jó omen a városnak, hiszen bizonyítja az elképzelések életképességét. Most már alakul a kép: Hagyományok, Ízek Versenye, Libamájfesztivál, Orosházi kenyér ünnep (Orosházi kenyér s nem európai kenyér, mert olyan nincs, hogy európai külön, ha netán lesz, akkor már vége mindennek!). Most már csak rá kell építeni, azt a történelmi tényt, hogy Orosháza a történelmi és kereskedelmi utak találkozásának csomópontja. Ezzel lehet kezdeni valamit, sőt sokat. A történész Rózsa Zoltán lát benne fantáziát. Mert nézzük csak ezeken az urakon jöttek be a hazába őseink, s hozták magukkal a sertést is. Ez volt a szalontai sertés, amely a 18-ig század végéig uralkodó volt. Igaz közben keresztezték az itteni bakonyi sertéssel, s lett a makkon nevelkedő disznő a nagy aldi erdőségekben, réteken, legelőkön, ahol jól tudott túrni, dagonyázni is a coca, amig meg nem jelent a balkáni disznó és az itteni keveredéséből a mangalica. Utak, a gasztronómia útjai is egyben. Az orosházi gazdaköri és a kolbászklub rendezvények fő szereplője évek óta a házi és ipari jellegű kolbászok bemutatója. Az igazság az, hogy milyen a házikolbász valójában, azt csak a zsűri tudja megmondani, ami nem biztos, hogy egyezik az én véleményemmel, ízlésemmel, küllemmel. Hiszen nem voltam zsűríző jelen esetben. Ilyen kolbászt venni sem nagyon lehetett, mert csak a a törvényi előírások szerinti kolbászok árusíthatóak nyílvánosan. Ez tehát csak úgy érvényesül, ha elmentem volna, s mindenkitől kuncsorogni egy-egy falatért. A céges kolbászokért nem igazán vagyok odáig, azt már kóstoltam a boltokban, s általában csalódtam. Tehát itt számomra a kör bezárul, s úgy tekintek erre, mint egy februári gasztronómiai farsang tele jóindulattal, s azért több helyen finom falatokkal. Mélyebbre már nem ások, mert bántani véletlenül sem akarok senkit, csakhát elmondom aggályaimat, véleményemet. Mert van egy szórakoztató rendezvény és hozzá kapcsolt fontos konferencia. Ez tökéletesen sikerült. Az utóbbi öt év legjobb ilyen rendezvénye volt. Ami a hagyományokat illeti, arra az a kérdésem melyiket követjük? Húsz-ötven vagy 100 évvel ezelőttit. Ez itt az igen-igen közelmúlt. Jó is ez, mert legalább ennyit át tudnak, tudunk adni a fiatalabb nemzedéknek. Ezért ez tökéletes. Így kell csinálni, hiszen egyre profibb a rendezvény.
S akkor kérdik tőlem, hogy milyen is volt az igazi orosházi kolbász?
A válasazom több rétegű. A közelmúlt kolbásza ez, amit most is készítenek. Ez az utóbbi 50-70 év hagyományait követi, bár jellegében annyira orosházi, hogy Orosházán készül, mert ez csabai kolbász egyik variációja. Ez a vidék ezt szereti, s jó is ez. Ez a 20. század kolbásza. A 19. század az más.::"Egy csomó friss disznóhust - soványat és kövéret vegyesen - deszkára kell tenni és ott két kézzel, két széles bárd segélyével jól össze kell vagdalni. (Tulságosan apróra nem kell vágni, mert akkor száraz fürészporszerü lesz a kolbász.) Sót és tört borsot csak kóstolás után, gondosan kell a hus közé hinteni mert a sós kolbász igen rossz, valamint a sótalan sem izletes. Arra is kell ügyelni, hogy sok hagyma sem legyen tulságosan a kolbász husban, mert az is kellemetlen. Tiz kilónyi hushoz nem kell több mint 5 nagy czikk fokhagyma jól megtörve és fél liter vizben megáztatva és csak a fokhagymás vizet kell a megvagdalt hus közé szürni, a fokhagymát ki is lehet belőle dobni. Egyéb fűszert nem kell a kolbászba tenni, mint sót, borsot és kevés fokhagymát, néhol szokás paprikát is, de az meg festi a kolbászt és ha több ideig áll kiszárad a kolbász, soha sem olyan jó izű, mint ha csupán borssal készül.
A fűszerekkel való felvegyités után jól össze kell a hust gyurni; ha izét helyben hagytuk, a kolbásztöltő segélyével töltsük meg a kolbászhoz való beleket, ügyelve, hogy a lehetőleg szép hosszu szálakban maradjanak a husok mert a párokba osztott kolbászok nagyon németesek, s inkább hasonlitván "virslihez", igazi magyar házakban csak fitymálást idézne elő, ha olyan kis silány araszos kolbászkákat tálalnának az asztalra! Miután mind elkészültek a kolbászok, egy rudra szépen fel kell azokat rakni - egy-egy szálat négy rétbe hajtva. A megtöltés után nem kell vizben kiáztatni a kolbászokat, mert ugy igen sok táperő kiázik belőlük és különben nincs arra semmi szükség. Miután egy pár napig, a rudon állva, megszikkadt a kolbász, már fel lehet a kéménybe rakni füstölődni. Ha jó hideg füstöt használhatunk, 3 nap alatt, eléggé megfüstölődik. A kolbászokat igy füstölve fél évig is eltarthatjuk; - ugy kiszáradnak, mint a legjobb szalámi."+ (1860-70-es évek)
Hát ilyen lehetetett Orosházán a 19 század derekán a magyar kolbász. Az ún. csabai kolbász a 19 század végén, 20 század elején alakult ki a mai formára, hogy a paprikát már egfyre szélesebb körben használták, s abból is úgy osztották, hogy több legyen a jelleget adó csípős. A csabaiból aztán kikerült a bors, mint fűszer, mert az igazi csabaiba nem tesznek (lásd Dedinszky Gyula: Csabai kolbász című könyve) A köménymag a 20 században került még a kolbászba.
Manapság az orosházi kolbászba kerül a jóféle vegyes disznóhús - sovány és kövér- só, fokhagyma, bors, édespaprika,csípős paprika, köménymag. A fontos az ízlelés, mert az dönti el a milyenséget.
Ezért még egy élményemet el kell mondjam, ami felejthetelen lesz. Disznótor, disznóvágás, jön Németh Béla korábbi polgármester úr:
-- Szevasz!
-- Szevasz!
--Te Béla isteni hagymás vér van, hozok egyet.
-- Jó ( S belémragadt a szó, hisz én életemben meg nem ettem még a hagymás vért. éppen a vér miatt) Mindegy gondoltam
S lám jött is Béla megrakodva tányéron a forró kellemes illatú, szép kinézetű étel a disznótoros hagymás vér. Mellé kenyér és pogácsa is az asztalra kerül, no és villa és kés.
Néztem, aztán faltam. S majdnem felkiáltottam: " Béla ez finom!, jött a feleségem s néz agy szemekkel, hát Te mit eszel? Hagymás vért, hisz soha nem etted meg.
- Sajnos - mondtam-, mert finom. Egy falatot neki is adtam, mert a standnál mire mentünk volna még már el is fogyott.
Nos ez ragyogó volt! Köszönöm Németh Béla!
Mintahogy köszönöm Rózsa Zolinak is az erdályi recepteskönyvet, amit ajándékba adott. Örömmel forgatgatom, s mindig eszembe jut Rózsa Zoli is, akárcsak Béla a hagymás vérrel, meg az is, hogy mikor anno Erdélyt jártunk, mily finomakat ettünk!
Szóval én jól éreztem magam, úgy hiszem más is, mert tömeg volt mindenhol. Gratulálunk Horváth Józsinak és csapatának.
2011. február 21., hétfő
V. Orosházi Hagyományok, Ízek Versenye
Ideje: február 26. 10 óra
Helye: Orosháza, Táncsics Mihály Gimnázium Tornacsarnoka
Az Orosházi Gazdakör és az Orosházi Kolbász Klub ötödik alkalommal rendezi me
g ezt a programját, füstölt kolbász és kisüsti gyümölcspálinka versenyét.
Ízelítő a rendezvény programjából: füstölt kolbász, szalámi és kisüsti pálinka verseny; disznóvágás bemutató; kolbászkészítő versenyek, ételkészítési bemutatók; kolbász, szalámi, pálinkakóstolás; éttermek disznótoros ételkínálata; borkóstolás és vásár; húsfeldolgozó üzemek bemutatkozása, kolbászok vására; népi kézműves bemutató és vásár; kulturális
szórakoztató program; régi orosházi ízek, ételek bemutatója és kóstolása; gyermek rajzverseny a disznótorok világából.
Információ: 70/453-6176, gazdakoriroda@orosnet.hu, www.oroshazigazdakor.hu
Ideje: február 26. 10 óra
Helye: Orosháza, Táncsics Mihály Gimnázium Tornacsarnoka
Az Orosházi Gazdakör és az Orosházi Kolbász Klub ötödik alkalommal rendezi me
g ezt a programját, füstölt kolbász és kisüsti gyümölcspálinka versenyét.Ízelítő a rendezvény programjából: füstölt kolbász, szalámi és kisüsti pálinka verseny; disznóvágás bemutató; kolbászkészítő versenyek, ételkészítési bemutatók; kolbász, szalámi, pálinkakóstolás; éttermek disznótoros ételkínálata; borkóstolás és vásár; húsfeldolgozó üzemek bemutatkozása, kolbászok vására; népi kézműves bemutató és vásár; kulturális
szórakoztató program; régi orosházi ízek, ételek bemutatója és kóstolása; gyermek rajzverseny a disznótorok világából.Információ: 70/453-6176, gazdakoriroda@orosnet.hu, www.oroshazigazdakor.hu
Bódag, mint a pizza
A magyar kenyérlángos (bódag) a mi pizzánk
Orosházi pizza
Tévedés azt hinni, hogy mindent mások találtak fel, mert itt van a házikenyér sütésekor készített finomság, vagyis a kemencében sült lángos vagy másként a bódag, amit eleink, kolbászzsírral (vagy friss tejföllel gazdagon megkenegetve, sesetleg pirított szalonapörccel is gazdagon megszórva), s feltekerve ettek reggelire. Ez volt a magyar pizza, csak mi nem tudtunk világkaját teremteni belőle, mert mi inkább a hülyeségekkel foglalkoztunk.
Elképzelhetetlenül sok olyan ételünk, italunk van, ami mind világszinvonalú lehetne, de mi lebecsültük, No nem mindenki, de mindig volt egy lökött réteg, aki oly mértékban volt világpolgár, hogy saját fajtáját ellökte.
De ne keseregjünk a múlton. Érdemtelen dolgokkal ne töltsük földi időnket!
Akkor most süssünk magyar pizzát vagy orosházi bódagot. Pizzát, azaz bódagot vagyis kenyérlángost készíteni otthon pofon egyszerű, nem kell félni tőle, ráadásul annyit készítünk, és olyan feltéttel, ahogy kedvünk tartja!
Hozzávalók egy nagy tepsi tésztához: 6 pohár (6x2dl) liszt, 12 evőkanál olaj, egy fél csomag élesztő, egy evőkanál só, egy csipet cukor, és annyi langyos komlótea, hogy lágy tésztát kapjunk.
Összedolgoz
zuk a hozzávalókat, megkelesztjük, majd kiterítjük a tepsibe egy sütőpapírra, villával megszurkáljuk, és már mehet is a sütőbe. Ezzel a technikával szögletes tésztát kapunk, és a tészta is vastag lesz, tehát, ha valaki vékony tésztával szereti, az felezze meg a mennyiséget. A feltéthez a legfontosabb alap a paradicsomszósz.
(alap paradicsomszósz)
Hozzávalók: (több adaghoz), 1 kg paradicsom , 2 nagy fej vöröshagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 1 répa , 1 zeller (levelestől), 1 petrezselyem (levelestől), 4 nagy húsos paprika, ízléstől függően: só, rozmaring, bazsalikom
Elkészítés:
1. A hozzávalókat feldaraboljuk, kevés vízben puhára pároljuk. Közben sózzuk, fűszerezzük. Hagyjuk, hogy a végén a főzőlevét elfője.
2. Passzírozzuk. Lehet ledarálni, turmixgépben pürésíteni vagy botmixerrel pépesíteni.
3. Paradicsom szezonban érdemes elkészíteni. Üvegekbe töltjük és kidunsztoljuk. Vagy kis dobozokba tesszük és lefagyasztjuk.
Orosházi szósz: Ehhez sűrített paradicsomot is használhatunk, amit felforralunk és a zöldségekkel összepárolunk.( 1kg paradicsom, 2 paprika felszeletelve, 2 fej v.hagyma, 4-5 gerezd fokhagyma, 10 dkg szegfűgomba) Néhány (4-5 db) zöld és piros színű paprikát megsütünk a sütőben, majd letakarjuk, hogy izzadjon, s a vékony héja könnyen lehúzható legyen. A sült paprikahúst összekeverjük a paradicsommal, elősütjük egy kis olajon, szórunk hozzá bazsalikomot, sót, és annyi cukrot, hogy a szósz édessége megfeleljen az ízlésünknek, szóval a
paradicsom miatt ne legyen savanyú, de a cukor miatt se legyen édes. Hát igen, ezt nem könnyű eltalálni. Főzzük, amíg besűrűsödik. Továbbá hozzáadjuk a felszeletelt szekfűgombát (eső után a legelőkön találunk szekfűgombát, ha olyankor gyűjtünk, s megszárítjuk,mindig lesz ízesítésre egy kevés. Kiváló ízesítő alföldi gomba!), paprikát, hagymát, orosházi házikolbászt, sonkát.. Használjuk a fantáziánkat! Ezeket érdemes összesütni egy picit, mert a sütőben már nem lesznek bent annyi ideig, hogy ott megpuhuljanak. A készre sütött tésztát megkenjük a szószunkkal, sajtot reszelünk rá, és még meghintjük egy kevés lestyánnal apróra vágva (nálunk megterem a kert végében!), amitől fantasztikus illata és íze lesz a pizzánknak. Csak annyi ideig rakjuk vissza a sütőbe, míg a sajt ráolvad!
Tipp: A paradicsom héjától könnyen megszabadulhatunk, ha egy másodpercre forró vízbe dobjuk (egészben). Utána könnyen, nagy darabokban lehúzható a héja.
Jó étvágyat!
Orosházi pizza
Tévedés azt hinni, hogy mindent mások találtak fel, mert itt van a házikenyér sütésekor készített finomság, vagyis a kemencében sült lángos vagy másként a bódag, amit eleink, kolbászzsírral (vagy friss tejföllel gazdagon megkenegetve, sesetleg pirított szalonapörccel is gazdagon megszórva), s feltekerve ettek reggelire. Ez volt a magyar pizza, csak mi nem tudtunk világkaját teremteni belőle, mert mi inkább a hülyeségekkel foglalkoztunk.
Elképzelhetetlenül sok olyan ételünk, italunk van, ami mind világszinvonalú lehetne, de mi lebecsültük, No nem mindenki, de mindig volt egy lökött réteg, aki oly mértékban volt világpolgár, hogy saját fajtáját ellökte.
De ne keseregjünk a múlton. Érdemtelen dolgokkal ne töltsük földi időnket!
Akkor most süssünk magyar pizzát vagy orosházi bódagot. Pizzát, azaz bódagot vagyis kenyérlángost készíteni otthon pofon egyszerű, nem kell félni tőle, ráadásul annyit készítünk, és olyan feltéttel, ahogy kedvünk tartja!
Hozzávalók egy nagy tepsi tésztához: 6 pohár (6x2dl) liszt, 12 evőkanál olaj, egy fél csomag élesztő, egy evőkanál só, egy csipet cukor, és annyi langyos komlótea, hogy lágy tésztát kapjunk.
Összedolgoz
zuk a hozzávalókat, megkelesztjük, majd kiterítjük a tepsibe egy sütőpapírra, villával megszurkáljuk, és már mehet is a sütőbe. Ezzel a technikával szögletes tésztát kapunk, és a tészta is vastag lesz, tehát, ha valaki vékony tésztával szereti, az felezze meg a mennyiséget. A feltéthez a legfontosabb alap a paradicsomszósz.(alap paradicsomszósz)
Hozzávalók: (több adaghoz), 1 kg paradicsom , 2 nagy fej vöröshagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 1 répa , 1 zeller (levelestől), 1 petrezselyem (levelestől), 4 nagy húsos paprika, ízléstől függően: só, rozmaring, bazsalikom
Elkészítés:
1. A hozzávalókat feldaraboljuk, kevés vízben puhára pároljuk. Közben sózzuk, fűszerezzük. Hagyjuk, hogy a végén a főzőlevét elfője.
2. Passzírozzuk. Lehet ledarálni, turmixgépben pürésíteni vagy botmixerrel pépesíteni.
3. Paradicsom szezonban érdemes elkészíteni. Üvegekbe töltjük és kidunsztoljuk. Vagy kis dobozokba tesszük és lefagyasztjuk.
Orosházi szósz: Ehhez sűrített paradicsomot is használhatunk, amit felforralunk és a zöldségekkel összepárolunk.( 1kg paradicsom, 2 paprika felszeletelve, 2 fej v.hagyma, 4-5 gerezd fokhagyma, 10 dkg szegfűgomba) Néhány (4-5 db) zöld és piros színű paprikát megsütünk a sütőben, majd letakarjuk, hogy izzadjon, s a vékony héja könnyen lehúzható legyen. A sült paprikahúst összekeverjük a paradicsommal, elősütjük egy kis olajon, szórunk hozzá bazsalikomot, sót, és annyi cukrot, hogy a szósz édessége megfeleljen az ízlésünknek, szóval a
paradicsom miatt ne legyen savanyú, de a cukor miatt se legyen édes. Hát igen, ezt nem könnyű eltalálni. Főzzük, amíg besűrűsödik. Továbbá hozzáadjuk a felszeletelt szekfűgombát (eső után a legelőkön találunk szekfűgombát, ha olyankor gyűjtünk, s megszárítjuk,mindig lesz ízesítésre egy kevés. Kiváló ízesítő alföldi gomba!), paprikát, hagymát, orosházi házikolbászt, sonkát.. Használjuk a fantáziánkat! Ezeket érdemes összesütni egy picit, mert a sütőben már nem lesznek bent annyi ideig, hogy ott megpuhuljanak. A készre sütött tésztát megkenjük a szószunkkal, sajtot reszelünk rá, és még meghintjük egy kevés lestyánnal apróra vágva (nálunk megterem a kert végében!), amitől fantasztikus illata és íze lesz a pizzánknak. Csak annyi ideig rakjuk vissza a sütőbe, míg a sajt ráolvad!Tipp: A paradicsom héjától könnyen megszabadulhatunk, ha egy másodpercre forró vízbe dobjuk (egészben). Utána könnyen, nagy darabokban lehúzható a héja.
Jó étvágyat!
2011. február 19., szombat
Palacsinta
Rántottával töltött palacsinta
Reggelire finom és kiadós a rántottával töltött palacsinta, citromos kamillateával. A minap ezt készítettünk, mert maradt az előző napi palacsintapartiból néhány palacsintánk.
Egyszerű a dolog. Kívánság szerinti rántottát 
készítünk, ne legyen túl kemény. A tányérra kiterített és előmelegített palacsintára borítjuk, majd szépen feltekerjük. Tetejére tehetünk valamilyen mártást is (gomba, vadas, stb.), s frissen fogyasztjuk.
készítünk, ne legyen túl kemény. A tányérra kiterített és előmelegített palacsintára borítjuk, majd szépen feltekerjük. Tetejére tehetünk valamilyen mártást is (gomba, vadas, stb.), s frissen fogyasztjuk.Mondhatom kíváló volt.
2011. február 12., szombat
Paradicsomleves
ParadicsomlevesA paradicsom is éppen olyan kedvelt zöldség Orosházán, mint mondjuk a krumpli. Amikor a városiasodó nagyfaluban megtelepedtek a bolgár kertészek (19.század vége), itt is lassan kultusza lett a pasrassdicsomnak és paprikának. Persze kezdetben jórészt a szabadföldi termesztés volt az általános, a fóliás zöldségtermelés a 60-as évektől kezdett hódítani, amikor a kertekben megjelentek a fóliasátrak, s tiszteséges jövedelemre is lehetett szert tenni, ha valaki vállalta az azzal járó igen kemény munkát.
Paradicsomot Orosházán is igen sok háztartásban sűrű lé formájában tartósítják üvegben télire. Inni is nagyon jó. Igaz, hogy van vele munka, de szinte egész télre való paradicsomlét így biztosíthatjuk, s ez biztos, hogy tartósító szer és egyéb adalék nélküli. Mi évente 30 kg paradicsomot főzünk be, amiből a gyerekek is visznek magulnak, ha
éppen arra van kedvük.
A paradicsomleves alapja nálunk ez a paradicsomlé, zellerlevél, vöröshagyma hámozva, de egészben, só, kis édesítő (nem fontos), liszt a rántáshoz és rizs vagy valamilyen tésztabetét a levesbe. Igen kedvelt ételünk!
S íme egy recept:
0,7 l paradicsomlé, 3 ek liszt,3 ek olaj, egy kisebb vöröshagyma, víz,betűtészta, 3 ek cukor, só, bors, ha van 2-3 szál zelletrlevél (nálunk a mélyhűtőben mindig van télire zellerlevél lefagyasztva)
Elkészítés
1.Az olajból és a lisztből rántást készítünk.
2.Felöntjük a hideg paradicsomlével, és elkeverjük.
3.Beletesszük a hagymát egészben, ízlés szerint adunk hozzá cukrot, sót, borsot.
4.Felforraljuk, forralás után kb. 10 percig főzzük.
5.A betűtésztát sós vízben kifőzzük, csak tálaláskor tegyük a levesbe, mert megszívja magát.
6.Ha később felmelegítjük, egy kis vizet tegyünk bele, mert besűrűsödik.
Paradicsomot Orosházán is igen sok háztartásban sűrű lé formájában tartósítják üvegben télire. Inni is nagyon jó. Igaz, hogy van vele munka, de szinte egész télre való paradicsomlét így biztosíthatjuk, s ez biztos, hogy tartósító szer és egyéb adalék nélküli. Mi évente 30 kg paradicsomot főzünk be, amiből a gyerekek is visznek magulnak, ha
éppen arra van kedvük.A paradicsomleves alapja nálunk ez a paradicsomlé, zellerlevél, vöröshagyma hámozva, de egészben, só, kis édesítő (nem fontos), liszt a rántáshoz és rizs vagy valamilyen tésztabetét a levesbe. Igen kedvelt ételünk!
S íme egy recept:
0,7 l paradicsomlé, 3 ek liszt,3 ek olaj, egy kisebb vöröshagyma, víz,betűtészta, 3 ek cukor, só, bors, ha van 2-3 szál zelletrlevél (nálunk a mélyhűtőben mindig van télire zellerlevél lefagyasztva)
Elkészítés
1.Az olajból és a lisztből rántást készítünk.
2.Felöntjük a hideg paradicsomlével, és elkeverjük.
3.Beletesszük a hagymát egészben, ízlés szerint adunk hozzá cukrot, sót, borsot.
4.Felforraljuk, forralás után kb. 10 percig főzzük.
5.A betűtésztát sós vízben kifőzzük, csak tálaláskor tegyük a levesbe, mert megszívja magát.
6.Ha később felmelegítjük, egy kis vizet tegyünk bele, mert besűrűsödik.
2011. február 9., szerda
Kenyér - bár nem orosházi
Dagasztás nélküli kenyérHódít a netten a dagasztás nélküli kenyér készítésének egyszerűsége és finomsága. Hát gondoltam, próbáljuk ki mi is. Megtettük, s nem is olyan rossz. Tény, hogy jóval kevesebb munka van vele, mint a hagyományossal. Mivel többen kérték, hogy küldjem el, bár a netten, most is olvasható igen sok helyen, ez az amerikai eredetű kenyértalálmány. Hát akkor íme:
Annyit mindenképpen hozzátennénk, hogy a víz helyett mi komlóteát adtunk a kenyérhez. A komlóvirágot (egy marék) 3 dl vízben 5 percig főzzük, leszűrjük, kihűlni hagyjuk, s ez adjuk folyadékként. Savóval mi nem próbáltuk ki, de savóval már savanyítottunk többször ételt, így tudjuk, hogy jó és finom ízt adhat a kenyérnek. Azt azonban mindenképpen tudni kell, hogy csak friss savót használjunk a kenyérhez, mert 1-2 nap alatt savanyű lesz, s az már inkább a csorbához lesz jó.
A sütéshez mi egy vaslábost használtunk, amit a sütőben felforrósítottunk, s utána, ha forró tettük bele a kenyeret, s fedővel letakartuk. Nem ragadt a kenyér a lábashoz. Így sütöttük meg, a sütési idő több, mint egy óra összességében.
A liszt kenyérliszt (tótkomlósi) és rozsliszt (10 dkg) keveréke.
2011. február 4., péntek
Orosházi gasztronómia - könyvek
Orosházi ételek, hagyományok, ízek könyvei
Az IZES OROSHÁZA második, bővített kiadása 2008.
Az OROSHÁZI LIBALAKOMA című könyv első változata az I.Orosházi Libamájfesztiválra jelent meg. 2009-ben, a bővített második kiadás pedig 2010-ben készült el a II. Libamájfesztiválra ugyancsak.
Érdeklődni: helios@globonet.hu
Az orosházi és a környéke ételeivel foglalkozó könyveim mutatója álljon itt szépen sorban.
Az IZES OROSHÁZA 2004-ben jelent meg.
Az IZES OROSHÁZA 2004-ben jelent meg.
Az IZES OROSHÁZA második, bővített kiadása 2008.
Az OROSHÁZI DISZNÓTOROK HAJDANÁBAN ÉS NAPJAINKBAN 2010 tavaszán jelent meg.
Az OROSHÁZI LIBALAKOMA című könyv első változata az I.Orosházi Libamájfesztiválra jelent meg. 2009-ben, a bővített második kiadás pedig 2010-ben készült el a II. Libamájfesztiválra ugyancsak.
Érdeklődni: helios@globonet.hu
2011. február 2., szerda
Orosházi farsang
Téltemetés - tavaszvarázslás(Mesélő Orosháza - Tóth Nóri rajza)
Orosházán is zajosak a februári napok, mert itt van a farsang ideje. Vajon hogyan űzik el a telet a mi kis városunkban Orosházán? - kérdeztem magamtól, s aztán utánajártam. Ám mielőtt erre válaszolnék, jöjjön egy kis ismeretfrissítés a farsangról és a hagyományokról.
A farsang Magyarországon vízkereszttől (január 6.) a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart, azaz "húshagyó keddig", vagy "hamvazószerdáig".A farsangi időszak hossza évről évre 
változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik: a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Idén ez a nap március 16., a farsangtemetést pedig ezt megelőző vasárnapon, március 13-án tartják. (Húsvét április 24-25.)
Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük.
Hazánkban - elsősorban német hatás eredményeként - a középkorra tehető a farsang kialakulása. Elterjedése 3 fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Orosházán a farsang szokásai jórészt a dél-alföldi szokások voltak, közös együttlétek, összejövetelek, tréfálkozások, udvarlások, párválasztások szokásaival egyetemben. Hiszen egykoron mindennek szabott rendje, etiketje és erkölcsi szabálya volt. Februárban még sor került disznóvágásra is, s ennek a rítusa is beleolvadt a farsangolásba. Azt mondhatnánk, hogy régen Orosházán és a környező tanyavilágban a farsang ideje az igazi társas összejövetelek ideje, no és a számbavétel és a tervezés időszaka. Akkor is ez volt a bálok, amire kellően készültek, hiszen jeles nap volt az emberek életében egy-egy ilyen alkalom.
A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a
napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.
A karnevál elnevezés is összefüggésben áll ezzel, ugyanis a carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a "halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.
A néphit szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyó kedden párviadalt vív egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, s ekkor megkezdődik a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, s ekkor a böjt veszi át a hatalmat.
A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos vagy tobzódócsütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók, és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok /halottas, lakodalmas, betyár - játék /. Mohács környékén ma is élő hagyomány a délszláv eredetű alakoskodó felvonulás, a "busójárás".
Lakomák
Pontosan mit ettek a régi farsangi lakomákon? Nem tudjuk, de néhány hagyomány, étkezési szokás ma is él. Sok
helyen farsangvasárnapra és húshagyó keddre tyúkhúslevest, töltött káposztát főznek. Szívesen tálaltak még ciberelevest és kocsonyát is.
A cibere tálalása már a közeledő böjtöt idézi. A cibere Orosházán meggyből készített leves vagy mártás neve. Ilyen igazi böjtös étel volt a vízben főtt aszalt gyümölcs a szilvacibere és az erjesztett korpa leve a korpacibere. Az evés ivás mellett nagy szerepet kaptak a játékok, melyeknek egykoron mítikus jelentésük is volt. Néhány ilyen dolog már csak a hagyományápolás nyomán él ma tovább.
változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik: a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart. Idén ez a nap március 16., a farsangtemetést pedig ezt megelőző vasárnapon, március 13-án tartják. (Húsvét április 24-25.)Magyar elnevezése egyes kutatók szerint a német "faseln": fecsegni, fantáziálni, pajkosságot űzni szóból ered. Más elmélet szerint bajor-osztrák jövevényszó, a vaschang-ból származik. Első írásos jelentkezését 1283-ból, bajor-osztrák adatokból ismerjük.
Hazánkban - elsősorban német hatás eredményeként - a középkorra tehető a farsang kialakulása. Elterjedése 3 fő területen történt: a királyi udvarban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. A királyi udvarban jelentős volt az itáliai hatás, míg a másik két szinten német hatással kell számolni. Orosházán a farsang szokásai jórészt a dél-alföldi szokások voltak, közös együttlétek, összejövetelek, tréfálkozások, udvarlások, párválasztások szokásaival egyetemben. Hiszen egykoron mindennek szabott rendje, etiketje és erkölcsi szabálya volt. Februárban még sor került disznóvágásra is, s ennek a rítusa is beleolvadt a farsangolásba. Azt mondhatnánk, hogy régen Orosházán és a környező tanyavilágban a farsang ideje az igazi társas összejövetelek ideje, no és a számbavétel és a tervezés időszaka. Akkor is ez volt a bálok, amire kellően készültek, hiszen jeles nap volt az emberek életében egy-egy ilyen alkalom.
A farsang zajos mulatságait egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban - amikor rövidek a nappalok és hosszúak az éjszakák - a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes karneváli felvonulással, boszorkánybábu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz segíti a
napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a halált, a rosszat és a hideget. Az első maskarások halottas menetet utánozva masíroztak.A karnevál elnevezés is összefüggésben áll ezzel, ugyanis a carnarvalet a felvonulás központi alakja nem más, mint a "halottasház szolgája" vagyis a sírásó. A megjátszott temetés után nagy dáridót csaptak, hiszen a tél eltemetésének mindenki örült. A régi babonákat később elfelejtették az emberek, de a jelmezes, álarcos karnevál és a bálok, táncos mulatságok szokása máig megmaradt.
A néphit szerint Cibere vajda és Konc király vízkeresztkor és húshagyó kedden párviadalt vív egymással. Vízkeresztkor Konc király kerül ki győztesen, s ekkor megkezdődik a farsang, húshagyókedden pedig Cibere vajda győz, s ekkor a böjt veszi át a hatalmat.
A szokások és hiedelmek többsége, és így a maskarás alakoskodások is a vígasság utolsó napjaira, "farsangvasárnapra", "farsanghétfőre", "húshagyókeddre", az ún. "farsangfarkára" összpontosulnak. Ebben az időben a mezőgazdasági munkák szüneteltek, ez volt a szórakozás legfőbb ideje. A hamvazószerdát követő napon, az egynapos böjt után a böjtöt felfüggesztik, hogy a farsangi maradékot elfogyaszthassák. Ennek a napnak zabáló-, torkos vagy tobzódócsütörtök a neve. Ezekhez a napokhoz, a karácsonyi ünnepkör után a leggazdagabb jelesnapi szokáshagyomány kapcsolódik. Legjellemzőbbek az álarcos, jelmezes alakoskodók, és a mulatság színhelyén vagy házaknál előadott dramatikus játékok /halottas, lakodalmas, betyár - játék /. Mohács környékén ma is élő hagyomány a délszláv eredetű alakoskodó felvonulás, a "busójárás".
Lakomák
Pontosan mit ettek a régi farsangi lakomákon? Nem tudjuk, de néhány hagyomány, étkezési szokás ma is él. Sok
helyen farsangvasárnapra és húshagyó keddre tyúkhúslevest, töltött káposztát főznek. Szívesen tálaltak még ciberelevest és kocsonyát is.A cibere tálalása már a közeledő böjtöt idézi. A cibere Orosházán meggyből készített leves vagy mártás neve. Ilyen igazi böjtös étel volt a vízben főtt aszalt gyümölcs a szilvacibere és az erjesztett korpa leve a korpacibere. Az evés ivás mellett nagy szerepet kaptak a játékok, melyeknek egykoron mítikus jelentésük is volt. Néhány ilyen dolog már csak a hagyományápolás nyomán él ma tovább.
Iskolai farsangi ünnepeken játékra is sor kerítettek, szalmabáb jelenítette meg a farsangi játékokban Cibere-vajdát, aki tréfás párviadalban legyőzte Konc-királyt - ő a farsangi húsokat jelképezte. Ezt figurás játékot legutóbb a Szántó Kovács Múzeum (klikk) elevenítette fel hasonlatos formában (de nem szalmabábuval) hanem a kakasütő versennyel, mindenki nagy örömére, akik itt összegyűltek. A verseny lényege, hogy a bekötött szemű legény egy bottal kellett lecsapja a kakast. Jelen esetben a kakas egy fából kivágott madár volt. De az idén is ötletekkel teli műsorral várják az érdeklődőket. A farsangi rendezvény február 12-én lesz a múzeumban.
A farsangi lakoma
A farsangi ételek közül a legnevezetesebb a farsangi fánk. Ismert az alma, burgonya, gyűrűs, hússal töltött burgonya, marca, kubikos, szalagos, túró, és a párnafánk változat.
Magyar Elek, a neves ínyenc-mester szerint "A farsangi fánk legyen könnyű, miként a
hab, omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga"
S akkor itt van a mi orosházi fánkunk, csak így mutatóban, de a fánk mellett ott a baba és a csírkeláb is, amit az itteni szokás szerint sütik, ugyancsak a fánktésztából. Nem csak a fánk volt kapós, hanem a baba és a csirkeláb is hamar elfogyott egykoron, de manapság is. Azért azt tudni kell, hogy Orosházán a fánkot kétszer sütötték évente általában (mert ünnepi étel, s csak ünnepkor illik enni!). Az egyik alkalom a vízkereszt ideje vagyis farsang kezdete, a másik a hamvazószerda vagyis a farsang vége. Másként a fánk elveszíti varázserejét.
Magyar Elek, a neves ínyenc-mester szerint "A farsangi fánk legyen könnyű, miként a
hab, omlós, hogy szinte elolvadjon az ember szájában. A színe pedig legyen aranysárga"S akkor itt van a mi orosházi fánkunk, csak így mutatóban, de a fánk mellett ott a baba és a csírkeláb is, amit az itteni szokás szerint sütik, ugyancsak a fánktésztából. Nem csak a fánk volt kapós, hanem a baba és a csirkeláb is hamar elfogyott egykoron, de manapság is. Azért azt tudni kell, hogy Orosházán a fánkot kétszer sütötték évente általában (mert ünnepi étel, s csak ünnepkor illik enni!). Az egyik alkalom a vízkereszt ideje vagyis farsang kezdete, a másik a hamvazószerda vagyis a farsang vége. Másként a fánk elveszíti varázserejét.
Az orosházi szalagos fánkról és a ciberéről az Ízes Orosháza könyvemben ezt leírtam. De még jut eszembe, hogy farsang idején még ott vannak a jóféle disznótoros ételek, no és ne felejtsük el a finom csemegét, ami igazán orosházi, a csíramálé szezonja is most van és persze a régi kemencék melegét hangulatát felidéző, illatos, kellően savanykás-édes, zamatos kemencében sült (nem akármilyen!) orosházi túrós lepény. Szerényebb formában, de mégiscsak finom csemege volt a pattogatott kukorica is, s annak az a változata, amikor a kukorica-kakasokat mézzel összekeverték, s úgy eszegették.
S akkor jöjjenek a finomságok sorra-sorra:
Cibere: Hozzávalók: 1/2 kg kimagozott meggy (télen meggybefőtt, vagy meggylekvár), 1 tojás, 2 dl tejföl, só, citromhéj, liszt szükség szerint, cukor ízlés szerint.
Cukros vízben megfőzzük a meggyet (a kompótot, lekvárt csak felforraljuk), tejfölös habarást készítünk, s azzal besűrítjük. Ha levesnek akarjuk, akkor kevésbé, ha mártásnak, akkor nagyobb habarást adtak a gyümölcsös leveshez (leveshez adunk 1 1/2 liter vizet, 1 kanálka lisztet, mártáshoz 2 kanál liszttel készüljön a habarás)
Különösen a mártás nagyon finom főtt húsok mellé, hiszen a húshagyó keddre fekete tyúkból főzött lévő húsleves után a főtt hús mellé csodálatosan harmonizál a ciberemártás. (Persze jó még a paradicsom-, áfonya- egresmártás is, de a hagyomány itt a cibere)
Pántlikás fánk:Hozzávalók: 1 bögre tej, liszt, amennyit felvesz, kiskanálnyi só, 1 evőkanál cukor, 1 csomag élesztő, 5 dkg olvasztott vaj (32 db fánkhoz: 80 dkg liszt, 3 dl tej, 6 dkg élesztő, 8 dkg porcukor, 10 dkg olvasztott vaj, 7 tojás sárgája).
Langyos, cukros tejben az élesztőt felfuttatjuk. Amikor felfutott (meleg helyen tartsuk) , hozzáadjuk a lisztet és annyi tejet (vizet) még, amennyit felvesz. Inkább lágy tésztát készítsünk. Jól kidolgozzuk, majd kelesztjük meleg helyen. Mikor másfélszeresére megkelt, gyúródeszkát megszórunk kevés liszttel, s arra borítjuk. Elnyújtjuk másfél ujjnyi vastagságura, pohárral vagy fánkszaggatóval kiszúrjuk. Pihentetjük egy keveset, majd bő zsírban (olajban) kisütjük. Úgy lesz szalagos a fánk, hogy a forró zsiradékba mindig a gyúródeszkán lévő tészta alsó része kerül felülre (tehát megfordítjuk). Lefedjük az edényt, s miután az egyik oldala kisült, megfordítjuk és fedő nélkül sütjük ki a másikat is.
A fánktésztát mielőtt a zsiradékba tennénk egy kicsit körkörösen gyengéden kihúzzuk, s középen mélyedést nyomva bele ujjunkkal.
Miután kisült a fánk megszórták porcukorral, s frissen, melegen fogyasztották, baracklekvárral, vagy hecserli lekvárral megkenegették a falatokat. S kisütött fánkot nem szabasd fedővel letakarni, mert megvonul, ha kihűl s rágós lesz.
A kiszúrás után maradt tésztát újból összegyúrták, kinyújtották, kis hengereket formáltak, a tenyélr élével két helyen meghengergőzték, vékonyították, kis emberke formájú tészta lett, ezért hívták babának. Ebből a tésztából lett ugyancsak a tyúkláb, amit úgy formáztak, hogy tenyérnyi nagyságú téglalap alakú tésztát vágtak ki. A hosszabbik részét késsel lent és fent is bevágták, aztán szétnyitották, s így sütötték ki.
Porcukorral szokták meghinteni.
Disznótoros vacsora: Hozzávalók: Személyenként 10-15 dkg friss kolbász (nem füstölt), 15 dkg hurka. 1-1 szelet frissen sült pecsenye, 1-2 krumpli, 10 dkg dinsztelt vörös vagy fehér káposzta, birsalma kompót, friss még meleg házikenyér.
Tepsiben készül az étel, hurka és a kolbászokat elhelyezzük, mellé kerül a megmosott krumpli félbe vágva, de héjával, kevéske zsíradék alá, s időnként egy két nagykanál víz. Közepes hőfokon 170-180 1 órán át sütjük. A káposztát külön dinszteljük meg miután vékony csíkokra vágtuk, kevés zsiradékon pároljuk, 1-2 kanál cukorral meghintjük, sózzuk, s egy-két kanál ecetet is adhatunk hozzá. Jóféle vörösbor is adható hozzá ecet helyett. Puhára pároljuk.
Tepsis pecsenye is külön készül. A hússzeleteket megsózzuk és egymás mellé szorosan lerakjuk a jól kizsírozott tepsiben.Közepes lángon lassan sütjük, időnként forró vizet löttyintünk alá, hogy ki ne száradjon. Ha kisült a zsírtól lecsepegtetjük és disznótoros tálra helyezzük.
Ez a disznótoros vacsora bizony nem fogyókúrás étel, de pompás falatokkal élvezhetjük a farsangi étkezés nagyszerűségét. Ezt a húst külön is elkészíthetjük, s akkor leginkább friss hordóskáposztát adunk mellé, s természtesen szép karéj kenyérszeleteket a mártogatáshoz a pecsenyeléből.
Csíramálé: Alapvetően a kicsíráztatott búzát ledarálják s a léből és liszt keverékéből készül cukor hozzáadása nélkül a tészta. Orosházán a piacon és élelmiszerboltokban kapható a téli időszakban. Odahaza lehet elkészíteni, de sok baj van vele. Leírása az IZES OROSHÁZA című könyvem 255. oldalán olvadható
Orosházi túrós lepény:Hozzávalók: 30 dkg liszt, 10 dkg zsír, 1 1/2 kg tehéntúró, 10 dkg cukor, 3-4 evőkanál tejföl, 2 dkg élesztő, 2 tojás sárgája.
A lisztet a hozzávalókkal (túró, tejföl és tojás nélkül) alaposan összedolgozzuk, egy fél órát langyos helyen pihentetjük. Ujjnyi vastagságúra kinyújtjuk s egy kivajazott tepsibe terítjük. Erre jön jó vastagon a töltelék. A túrót összevegítjük a tojások sárgájával, 25 dkg cukorral (de eredetileg nem adtak hozzá cukrot), 5 dkg vajjal. Jól összekeverjük, s hozzáadjuk a habbá vert tojásfehérjét is. Rémsimítjuk a tésztára, s a tetjét gazdagon meglocsoljuk tejföllel. Előmelegített sütőbe tesszük 5 percig erős lángon majd takarékon addig sütjük, míg a teteje szép pirps lesz. A tepsiben hagyjuk kihűlni, majd kockákra vágjuk és tálra rakjuk.
Milyen is az idei télbúcsúztató Orosházán? Hagyományos - mondhatnám. Óvodákban, iskolákban farsangi mulatságokat szerveznek. A művelődési ház is ígér néhány kiemelkedő rendezvényt, mint a Karády-est, aztán bálok sora csalogatja a táncoskedvű hölgyeket és urakat (Gazdabál, Sváb-bál stb.), s persze a vendéglők minden bizonnyal rendeznek "torkos csütörtök" napokat, de a legkiemelkedőbb a hagyományos február végi nagy rendezvény, az orosházi izek kavalkádja, ahol az ízek, hagyományok, emlékek kerülnek előtérbe. Idei farsangi rendezvények kiemeltje a GAZDAKÖR által immár ötödik alkalommal szervezett OROSHÁZI HAGYOMÁNYOK, ÍZEK VERSENYE 2011. február 26-án. Rózsa Zoltán múzeumigazgató és jómagam beszélgetését ajánlom már most a kedves orosháziak figyelmébe, amely tárgya lesz témák szerint az orosházi farsangi szokások , orosházi disznóvágások hajdanában és napjainkban. Mindennek a középpontjában az orosházi gasztronómia áll majd, s mindezek mellett disznótoros kóstoló, borok versenye és a pálinkák kavalkádja várja a Táncsics gimnázium tornacsarnokába az érdeklődöket.
KÖNYVAJÁNLÓ:
* Izes Orosháza (2000 Ft)
* Orosházi disznótorok hajdanában és napjainkban (1600 Ft)
* Orosházi libalakoma (1600 Ft)
Rövidesen megjelenik: Az Amadeus Kávéház című kötetem.
+ postaköltség. Megrendelés: helios@globonet.hu
Szállítás postán utánvéttel.
2011. február 1., kedd
Farsang idején
Farsang története, farsangi mulatság, farsangi ételekA Farsang története
A farsangi jókedv, mulatság eredetileg pogány ünnep. A farsang lényege a tél temetése és a tavasz eljövetelének ünneplése. Az álarcok, mint maszkok és a felvonulás sok helyen a gonosz, rontó szellemek elriasztására, megtévesztésére szolgált, és a termékenységet is biztosította.
A farsang hazája Olaszország, és valójában a déli országokban igazán elterjedt ez az ünnep. A keresztény egyház évszázadokig üldözte a farsang pogány szokásait, majd miután mégis fennmaradt, elismervén azt keresztény rítusokká alakította. A katolikus egyház ebben az időszakban a kánai menyegzőről emlékezik meg. Ezzel is magyarázható, hogy a lakodalmak többségét farsang idején tartották. Majd az egyház végül átengedte ezt az időszakot a vidámságnak, az életörömnek, szórakozásnak.
A farsanghoz fűződő rítusokat számtalan nép népszokás őrzik. Egyes helyeken napjainkig fennmaradtak a maskarás jfelvonulások. Ilyen hely Mohács is, ahol minden évben megrendezik a busójárást, ami napjainkra turista látványosság lett.
Manapság Európában talán a leghíresebb a velencei karnevál, mely külföldről is nagyon sok látogatót vonz. Brazíliában Rio de Janeiro a karnevál idejére a világ fővárosává válik.
A farsang elengedhetetlen velejárója a farsangi fánk. Állítólag már II. Ramszesz, egyiptomi fáraó (Kr.e.: 1290 – 1224) sírjának domborművén már látható, hogy két rabszolga csiga alakú süteményeket készít. Több vallás kultikus süteménye között találunk fánkot. Az izraelita ünnepek gasztronómiai szokásaiban a Hanuka ünnep ideje alatt fogyasztott fánknak régi történelmi háttere van.
A fánk európai elterjedésének történetéről egy híres legenda él a köztudatban. Marie Antoinette királyné egy farsangi álarcosbálról megszökött, és álöltözetében elvegyült a tömegben. A sétálás közben megéhezett a királyné, így egy mézeskalácsos mestertől vásárolt egy fánkot. A fánk rendkívül megízlett neki, ettől kezdve a királyi lakomák kedvelt finomságává vált.
Magyarországon a fánk a 19. században terjedt el széles körben. Hazánkban a fánksütés szokása a Dunántúlról terjedt el, és vált egyre több helyen szokássá, hogy a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó farsangkor édességként az asztalra kerülhessen ez a finom nyalánkság.
A farsangi fánk általában könnyű tojásos tésztából készül.
Farsangi fánk
(Hozzávalók 10 db-hoz)
A tésztához:
500 g liszt, 50 g porcukor, 4 db tojássárgája, 80 g vaj, 25 g élesztő, ,5 dl tej, 0,5 dl rum, só
A szóráshoz: 100 g liszt. A sütéshez: olaj. A tetejére: 15 g vaníliás cukor. A töltéshez és a tálaláshoz: 100 g baracklekvár.
Készítése:
Az élesztőt 1 dl langyos tejjel, az elmorzsolt, 8 dkg liszttel, kevés cukorral felfuttatjuk. Fél óra múlva a vaj és a rum kivételével dagasszunk lágy tésztát a hozzávalókból. A dagasztás kb. 20 percig tart, amíg hólyagos lesz, és elválik az edény falától. A végén apránként hozzáöntve dolgozzunk bele a rumot és az olvasztott vajat, hogy a fánk finomabb legyen, és ne száradjon ki olyan hamar. Meleg helyen lefedve kelesszük.
Majd borítsuk a tésztát lisztezett nyújtótáblára, és nyújtsuk 2 cm vastagságúra. A lisztbe mártott fánkszaggatóval hirtelen mozdulattal és nagy erővel szaggassuk ki a fánkokat, és langyos helyen kelesszük meg. A megkelt fánkok közepére óvatosan alakítsunk ki mélyedést, majd a mélyedéssel lefelé helyezzük bő, középmeleg olajba, és fedővel lefedve kezdjük a sütést. Amikor az egyik oldaluk megsült, fordítsuk meg a fánkokat és fedő nélkül fejezzük be a sütést.
A szűrőkanállal kiemelt, jól lecsepegtetett fánkokat hintsük meg vaníliás porcukorral. Rummal összefőzött barackízt töltsünk a mélyedésekbe.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)