2010. november 26., péntek

Nagyik híres süteményei



Somlói galuska


Hozzávalók:
Piskóta: 6 tojás, 12 kanál cukor, 6 kanál víz, 1 cs. sütőpor, 1 kanál kakaó, 1 kanál darált dió, 4+3+3 kanál liszt.
Sárga vanília krém: 1 liter hideg tej, 7 kanál cukor, 1 cs. vaníliás cukor, 1 cs. vaníliás pudingpor, 2 tojás.
Rumos öntet: 10 dkg mazsola,1,5 dl víz, 7 kanál cukor, 3 kanál rum, reszelt citrom és narancshéj.
Csoki öntet: 5 kanál cukor, 1 dl víz, 1 kanál kakaópor, 3 kanál rum,1 cs. vaníliás cukor,
Tejszínhab.
Első lépésben készítsük el az önteteket.
A sárga krémhez keverjük össze a pudingport a cukorral, a tojássárgájával, a vaníliás cukorral, és egy kevés hideg tejjel. Ezt a masszát felforraljuk és felöntjük, a többi tejjel majd sűrűre főzzük.
A tojásfehérjét felverjük, kemény habbá majd hozzáadjuk a sárga krémhez és fakanállal összekeverjük.
A rumos öntethez: A cukrot a vízzel fölforraljuk, levesszük a tűzről és minden hozzávalót belekeverünk.
A csoki öntethez fölforraljuk a vizet a cukorral, és a kakaóval, majd lehúzzuk a tűzről és hozzákeverjük a többi alapanyagot is, majd hagyjuk kihúzni.
Ezután megsütjük a három piskótatésztát.
A tojások fehérjét felverjük kemény habbá, hozzáadjuk a cukrot, a hideg vizet, és a sütőport, majd addig verjük, amíg kemény hab nem válik belőle. Ekkor hozzáadjuk a tojások sárgáját egyesével, összekeverjük, és három részre osztjuk a tésztát. Az egyikbe 4 kanál lisztet a másikba 3 kanál lisztet és 1 kanál kakaó port, míg a harmadikba 3 kanál lisztet és 1 kanál daráltdiót keverünk.
A piskóta akkor lesz szép magas és levegős, ha a lisztet magasból beleszitáljuk a tésztába. Egymás után a piskóta lapokat megsütjük, kb. 10 perc alatt, mert nem lesz túl vastag. Ha a piskóta kihűlt, tepsibe tesszük, és elkezdjük rétegezni.
Egy piskóta lap, erre jöhet kevés rumos öntet, kevés vanília krém, durvára vágott dió, majd így tovább. A végén leöntjük csoki öntettel és tejszínhabbal díszítve tálaljuk.

Palacsinta

Nincs is jobb egy őszi hideg borús esős napon a kényeztetésre, mint egy remek ízletes palacsinta elkészítése. Íme, három szuper palacsinta recept
Gesztenyés metélt palacsinta
Hozzávalók: 10-12 db megsütött palacsinta, 15 dkg gesztenyemassza, 1 csésze meggybefőtt leve nélkül, 3 dl tejszín, 2 dkg vaj, 2 evőkanál rum (vagy 1 teáskanál rumaroma), kevés porcukor, 1 dkg vaj a tál kenéséhez.
A megsütött, de töltelék nélküli palacsintákat szorosan feltekerem és nagyon vékony csíkokra vágom. Beleszórom egy kivajazott tűzálló tálba. A meggyet kimagozom, és nagyon apróra vágom. A gesztenyemasszát a tejszínnel és a rummal kikeverem. Mire az összes folyadékot felveszi, lágy, folyós lesz. Hozzákeverek kevés porcukrot, majd ezt a gesztenyés öntetet rálocsolom a vagdalt palacsintacsíkokra. Meghintem az apróra vágott meggybefőttel, végül a vajat borsónyi darabkákban rászórom a tetejére. Előmelegített, forró sütőbe tolom, és addig sütöm, amíg a meggyszemek el nem színeződnek a tetején. Jéghideg, keményre vert tejszínhabbal a legfinomabb, de nem mondható éppen fogyókúrás édességnek!
Francia narancsos palacsinta
Hozzávalók: 20 dkg liszt, 4,5 dl tej, 2 kicsi tojás, 5 dkg vaj vagy Margarin, csipetnyi só, 2 narancs frissen kipréselt leve, kevés porcukor.
A tojás sárgákat kikeverem a sóval és kevés tejjel, majd apránként hozzákeverem a lisztet és a többi tejet. Ha a massza már teljesen sima, akkor keverem hozzá az olvasztott, de már nem forró vajat, végül óvatosan beleforgatom a tojásfehérjékből vert kemény habot. A masszából vajazott palacsintasütőben apró palacsintákat sütök mindkét oldalán. Ez a palacsinta pehelykönnyű, ám a megszokottnál kicsit vastagabb. A kisült palacsintákat a friss narancslével megöntözöm, félbehajtom és kevés porcukorral megszórva kínálom.
Fagylaltos palacsinta
Hozzávalók: 8 db megsütött palacsinta, 35-40 dkg vaníliafagylalt (vagy készen vásárolt jégkrém, esetleg parfé), 1 narancs, 1 csésze apróra vágott, kimagozott, levétől lecsöpögtetett őszibarackbefőtt, 8 karika ananászbefőtt, fél dl rum, fél dl triple sec (gyerekeknek csak aromával készült édességet szabad adni!), 3 dl csokoládéöntet, kevés porcukor.
A narancsot meghámozom, és a lecsöpögtetett ananászbefőttel együtt karikákra, majd kis kockákra vágom. A rumot és a triple sec-et összekeverem, majd a felaprított gyümölcsökre öntöm, és két órán keresztül hagyom benne. Időnként megkeverem, hogy az alkohol mindenütt jól átjárja. A frissen kisütött palacsintákat megkenem a fagylalttal és rászórom a leszúrt gyümölcsöket, majd négyrét hajtva tányérokra teszem, külön-külön adagokban. Leöntöm a forró csokoládéöntettel elkevert, leszűrt rumos-likőrös lével és rögtön kínálom. A jéghideg fagylalt és a forró csokoládéöntet nagyon finom együtt!

2010. november 19., péntek

Kérés


Végzetfa
Nem tudom ki tud nekem segíteni, ki ismeri a végzetfát.
Íme a leírása:
A végzetfa (Clerodendron thomsonae) bemutatása
A végzetfa a vasfűfélék családjába tartozik és egy 1,5-2 m magasra kúszó növény. Levelei szív alakúak, az erektől mintázottak és zöldek. A virágok fürtökben nőnek. A fehér fellevelek közül a piros szirmok és a porzók kiemelkednek. Júliustól októberig nyílnak. Nevét a görög Clrodendron elnevezéséből kapta, mivel a Cleros görögül végzetet vagy sorsot jelent, a dendron pedig fát.
A végzetfa gondozása
■A végzetfát elhelyezhetjük önállóan a szombánkban vagy a verandán. Szereti a világos helyeket, viszont a közvetlen napfényt nem jól viseli. A közepesen meleg, nyáron 18 °C-os szobát kedveli. A növekedés idején gyakran kell öntözni, télen ritkábban.
■A téli nyugalmi időszakban a hőmérsékletet csökkentsük, és az öntözést riktítsuk, így elősegítjük a későbbi virágzást.
Az az igazság a színigérete raqgadott meg, ha valaki tudna nekem egy dugványt küldeni hálás lennék érte. Cserébe elküldöm egyik új gasztronómiai könyvem.

2010. november 18., csütörtök

Régi sütik emlékei

DIÓSKOSÁR
A minap rendezgettem a régi kéziratok, feljegyzések, könyvek között s egy írógéppel pötyögtett receptre bukkantam. Régi darab, a papír is egy kicsit megsárgult. S lassan előjöttek az emlékek. A receptet Süle Lászlóné Ilonka az iskolatitkár gépelte így karácsony közeledtze tájékán még a 70-es évek végén. Az iskola zsibongójából nyílott az igazgatási iroda, s ott dolgozott akkor, az ajtóval szemben Imreházi Károly igazgatóhelyettes (mögötte volt az ablak), mellette jobbra Hidvégi Aladár műszaki igazgató helyettes, aztán következett az iskolatitkár írógépe és mellette íróasztala, (háttal volt már a tanárinak), s aztán a nevelési igazgató helyettes íróasztala vagyis én ültem ott. Köröttünk körbe a fal mellett hatalmas szekrények, itt tárolták az iskola iratait 1933-től. Középen volt egy szőnyeg, s azon egy négyszögletes asztalka négy székkel, ha valaki itt intézte ügyleit, akkor legyen hova leülni.
Szokás volt a Táncsicsban, hogy ünnepek tájékán felröppent egy-egy jó recept híre, aztán az ügyes asszonyok, ha tésztaféle volt megsütötték, s körbekináltak mindenkit. Ezután aztán jött a receptek csereberéje, gépelése és osztogatása az érdeklődöknek. Jó alkalom volt egy-egy névnap is a finom falatok kóstolgatására, mert olyankor az volt a divat, hogy kis karoskosárban az ünnepelt hozott süteményt, egy kis háziasan készített salátát vagy kész szendviccsel kinálta a köszöntőket.
Hát egy ilyen recept került most elő, s ezzel lehetőség teremtődött, hogy Ilonka nénire is emlékezzünk, aki olyan iskolatitkár volt, hogy bármit megkérdezhetett tőle az ember, tíz perc múlva hozta az iratot. Csak ő emlékezett mindenre, mit hova tett, ahhoz másnak nyúlni nem volt szabad. Csodálatos süteményeket tudott sütni, s receptjeit szívesen adta közre.
S akkor a süti: A tészta alapanyagai:fél kg liszt, 1 db Ráma margarin, 1 csomag sütőpor, 15 dkg porcukor, 5 db tojás sárgája, 4 kanál tej, lekvár. Összeállítjuk a tésztát, elnyújtjuk, s kockákra vágjuk, hogy betehessük a kis kosárkába. Ebbe jön a lekvár, s aztán rá a töltelék.
Töltelék: 40 dkg darált diót összekeverünk fél kg porcukorral és utána az 5 dkg tojásfehérjét a felvert habjával.
(Ha pirosodik a töltelék a sütőben, akkor zsírpapírt kell tenni rá, hogy ne égjen meg.)
Mivel nincs leírva a készítés folyamata, ezért így gondolom, hogy készült a kosár. Abban az időben kis fémből készült kosárka formákat lehetett venni, s azt zsiradékkal, liszttel kikenni, s ebbe jött az összállított tészta, majd bele a töltelék.
Ha megsült ki kellett borítani a formából.

2010. november 14., vasárnap

Zöldséges rakottas

Ez egy igen egyszerű és nagyon finom étel. Sokat nem magyarázok a képek magukért beszélnek.


Kell mindenféle felszeletelt zöldség, hagymakarikák, krumpli, paprika, paradicsom, sárgarépa, zöldpetrezselyem, zellergumó, karfiol , padlizsán, cukkini vagyis, ami éppen van és előkerül. Aztán egy kis finom hús (ki mit szeret) kis szeletekre vágva, amit előzőleg zsiradékban megfuttatunk, végül sajt de reszelve ki mennyire szereti. A többi fantázia kérdése. A sót, borsot, vágott zöldpetrezselymet ki ne felejtsük. A zöldségre ráspriccelünk egy kevés olajat, aztán alufóliával baborítjuk a tepsit.Frissen a legjobb, ahogy kivettük a sütőből (előbb 200 fokon, aztán 15 perc múlva 180-ra levenni, kb. 40-50 perc, s aztán rá a sajtreszelék, ha jónak találtuk vagyis a sütés nyomán puha lett minden, akkor már kész!. Egy pár kanálnyi kis húslét (húsleves vagy csak tiszta vízet nem árt alája önteni.)

2010. november 12., péntek

Magyar gasztronómia?

Ebben a blogban igencsak sokmindennel foglalkoztam már, s olvasóim száma is bizonyítja, hogy van érdeklődés iránta. A minap levelet kaptam Gonda Géza kultúra-építő barátomtól (a kultúra-építőt most találtam ki, mert nem tudom másként szakmáját, hivatását, szándékát, tevékenységét összefogva kifejezni) s egy ÉS-ben megjelent cikket ajánlott elolvasásra. Elolvastam, s most közre is adom, mert igen tanulságos gondolatokat vet fel, nem csupán a magyar gasztronómiára vonatkozóan, hanem az egész magyar imázsépítésre is, egyáltalán a magyar politikai, gazdasági és kulturális életre értelmezhetőek a megállapításai. Az alaptanulság, amit leszűrtem, hogy baj van a nemzetfejlődéssel olyan mértékben, ahogy az oktatásból, a közéletből, a családi életből, a mindennapokból kiseperték az évezredes népi-nemzeti hagyományt (kivételt képez az utóbbi jó száz esztendejének osztályharcon alapuló hagyományápolása), s lett egy világlebegés, mert ezáltal mi sehova nem tartozunk. Egy angol blogon olvastam, hogy minket magyarokat, hogyan minősítettek. Érdekes és ez is tanulságos, mert valóban a külföldi átlag így minősít: 1500-1700-ig Törökország része, 1700-1920 Ausztria része, úgyis mint Osztrák-Magyar Monarchia. Ha ezen mélyebben elgondolkodunk, akkor egyre világosabbá lesz, hogy miként néznek minket a világban. Nos ezen változtatni egy kicsi-pici nemzetnek igen nehéz, de nem lehetetlen.
De térjünk vissza a gasztronómiára, ahogy ott nem vállaljuk önmagunkat, úgy más tekintetben sem önmagunkat vállaljuk. Mi magunk szolgáltatjuk ki magunkat ételben, italban, viselkedésben, és szinte mindenben. Még amit igazáén őrzünk: ez a TRÁGÁR- MAGYAR BESZÉDHEZ való hihetetlen ragaszkodás. S mindezt segíti a MÉDIA, a POLITIKA édes gyermeke. Szóval ott kezdődne minden, hogy vajon minden magát magyarnak valló államnpolgár el tudja-e mondani a teljes Himnusz és Szózat szöveget?!

2010. november 6., szombat

Pecsenyét a tálra

Novemberben libaünnep, libalakoma, Márton-napi vigasságok Orosházán a múzeumben, s vendéget is várunk mihozzánk valamelyik este. Október végén egykori jó barátaink a Táncscs legendás tanárházaspár látogatott meg bennünket, s reméljük ízlet a babgulyás cserépfazékban. Remélem nagyon, mert vettek belőle, s úgy tünt ízlett. Én is úgy ítéltem, mert az ízek kellően összértek, a füstölt hús, az áztatott bab, a babérlevél, csombor, só, bors, lestyán, egy pohárka fehér bor egy kis paradicsomlé és a kacsazsíron dinsztelt 2 szép hagyma szépen összeérett, ízben, állagban és küllemben is. Hiszen mindezt be kellett rakni a cserépedénybe, s fele arányban a füstölthús levével, fele arányban pedig paradicsomlével öntöttem fel. A nagy 4 literes cserépfazék a sütőben 3 órán át izzasztotta a bennevalókat, de aztán hamar kiürült, részben akkor este a maradék másnap fogyott el. Ezt elrontani nem lehet Mellé együveg vörösbort ittunk, amelyet három vagy négy éve kaptam Zombáról. A sötét palackban igazán jól érlelődött a kamrában, mert ízlett.
Most kitaláltam, hogy pecsenyét sütök. Próbaként főtt csicsókát zsírban megforgatva adunk mellé, s csalamádét savanyúságként. Mellé azt hiszem most sört fogunk inni, bár ki tudja. A csicsóka a kertünkben van, már ideje kipróbálni, hogy mihez hogyan illik.
A pecsenyét így készítem el: a sertéskarajt 1-2 napra pácolom a hütőben, aztán megkenem mustárral, de előbb zsebet vágunk rajta, abba jön egy szelet sült szalonna és kevés libazsíron dinsztelt hagyma és zúzott fokhagyma,
Hozzávalók szakszerűbben 4 személyre:
4 db 3 cm vastag, kicsontozott sertésborda
8 nagy gerezd fokhagyma
4 szelet szalonna
1 szelet bőrös szalonna
2 evőkanál olaj
1 dl félszáraz fehérbor
1 mokkáskanál pirospaprika
4 citromkarika
2-3 szál petrezselyem
Elkészítés:
A húst leöblítjük, mély „zsebet” vágunk az egyik hosszanti oldalába, kívül-belül kissé besózzuk. A fokhagymát meghámozzuk, áttörjük. A szalonnaszeleteket tarajformára bevagdossuk.
A szalonnatarajokat, mindkét oldalukon pirosra sütjük, lehúzzuk a tűzről, a bőrös, kunkori kakaskát félretesszük a díszítéshez. A „zsebek” belsejét megkenjük a fokhagymapéppel, beleteszünk 1-1 szelet sült szalonnát, hústűvel vagy fogvájóval szorosan betűzzük. A szalonna zsírját összeforrósítjuk az olajjal, és mindkét oldalukon megkapatjuk benne a hússzeleteket. Sült burgonya, petrezselymes rizibizi, párolt vegyes zöldség is illik hozzá.

2010. november 2., kedd

Salátához majonéz

Készítsünk majonézt házilag. Ime Gordon Ramsay így készíti, de mi is. Gyorsan megvan és egyéni ízű, nincs benne tartosító. Kellékek: turmixgép, tojás, olaj, só, bors, citrom csavart leve, aztán mustár is adható hozzá, de az már lassan tartár-mártássá alakul át. Hűtőben nagyon jól eláll pár (1-3) napot.
Így készül a majonéz!

2010. november 1., hétfő

Valami régi, valami jó!


Paradicsomos krumpli

Régi idők finomságai jutnak időnként eszembe, ami egyszerű és mégis nagyszerű. Nem kellett hozzá rafinéria, sem nagy fözőtudomány, csak a jó ízeket kellett a gazdasszonynak eltalálni. Nem méricskéltek, de tudták az arányokat. Így kellett nekünk 4 főre 6-8 közepes krumpli, amit meghámoztak és kockáztak majd annyi vízben, hogy ellepje sót adva hozzá keveset, majdnem puhára főzték, aki szereti 1-2 babérlevelet és csipetnyi bazsalikomot is adhat hozzá. Egy fél liter paradicsomlét felengedtek fél liternyi vízzel, s ezzel az üveget is elöblögették (nem száradt bele a maradék!), amit a hagymás zsiradékon dinsztelt 2-3 evőkanálnyi liszttel pirítottak (rántás!), de világos maradt, s azt felengedték a paradicsomlével, ami hideg volt, közben folyton folyvást kavargatták, így nem csomósodik. Aztán az egészet ráöntötték a krumplira, összerotyogtatták, cukorral megízesítették, s már lehetett is enni. Ha netán gazdagabbá akarták tenni, akkor 1-2 fasírt is dukált a paradicsomos krumpli mellé.
Tessék kipróbálni! Megéri, nem fognak csalódni!