Nagyi sütemények:

Cseresznyés rácsos sütemény
Hozzávalók:■50dkg liszt ■10 dkg vaj ■20 dkg porcukor ■1/2 dl tej ■1 sütőpor
■1 egész tojás és egy tojássárgája ■1 csomag vaníliás cukor ■2 evőkanál méz.
■Töltelékhez: 1000 g cseresznye, 200g cukor, 2g fahéj, 100g zsemlemorzsa, 50g vaníliás cukor.
Elkészítése:A lisztet elmorzsoljuk a vajjal, majd összegyúrjuk a porcukorral, a mézzel, a tojásokkal, vaníliás cukorral, tejjel és a sütőporral. Jól összegyúrjuk, és a tészta kétharmadát kinyújtjuk, tepsibe tesszük, és rárakjuk a cseresznye tölteléket.
A cseresznye töltelék elkészítése:
A cseresznyét kimagvazzuk, fahéjjal, cukorral ízesítjük, majd hozzákeverjük a zsemlemorzsát.
A megmaradt tésztából ceruza vastagságú rudakat sodrunk, és a cseresznyés töltelék tetejét berácsozzuk. Megkenjük a tetejét tojássárgákával, és középmeleg sütőben megsütjük. Tálaláskor kockákra vágjuk. Porcukorral meghintve tálaljuk.

Orosházi gasztronómia

Hova lett a magyar konyha?
Talán a vidék kinálhatná még a magyar konyha ízeit, ha a vendéglátók végre úgy alakítanák mindezt, hogy az érdeklődés középpontjába kerüljenek. Pedig lenne ebben sokféle jó dolog, a hely szellemének megőrzéséről már ne is berszéljek. Sokan mondják, és egyre jobban hangoztatják, hogy a helyi jelleg lesz az elkövetkezőekben a "királyi dolog". Ideje is lenne megváltoztatni már a nemzettelenített globalizációs szemléletet. Ezért érdemes elolvasni az alábbi cikket:
Czey-Bert Robert Gyula: A nemzetközi szaktekintély szerint a magyar ételekkel még rosszabb a helyzet. Azokat nemhogy külföldön, de lassan már itthon se ismerik honfitársaink. A magyar fővárosban például alig találni éttermet, ahol igazi magyar fogásokat kínálnának. Azt tudjuk, hogy a sznobéria és a globalizáció világjelenség, minden elönt a francia konyha és a chicken burger. De azért néhány magyar végvárat feltétlenül meg kéne menteni. Ahonnan aztán kiindulva vissza lehetne foglalni a magyar konyhát.
http://www.hejszakacsok.hu/index.php?action=cikk&id=5706 Hej, szakácsok-

A régi magyar konyha néhány szakszavát érdemes felidézni, s köztük a baligán is:
Áldos - hosszú levű, áldozati étel
Üstöny - rövid levű, áldozati étel
Csücsür - tésztába töltött, darált alapanyag (pl. húsos derelye)
Sütény - sült hús
Baligány - párolt vagy sült hal
Zöldelény - zöldség
Nyárád - ízesített zöldség lé
Gyurány - tészta
Gyöket - fűszerkeverék
Tökörke - cukkíni
Vízi búza - rizs
Keverény - zöldség- vagy gyümölcsszirup, lekvár
Monyád – galuska
Meghatározó szimbolika:
A régi magyar konyhában szívesen töltöttek darált és ízesített húsokat káposztalevélbe vagy más zöldségekbe. A káposztalevélbe töltött darált és ízesített halcsemege a 19. század étele, amelynek szimbolikája visszavisz a magyar gasztronómiai hagyományok ünnepi ételeihez. Somogyban, a vízimolnár családokban hosszú időkig fennmaradt a baligány készítésének hagyománya.

Rebarbara

Rebarbarás-epres pite
Nálunk családi kedvenc ez a frissítő nyári desszert, alig várjuk az első, fogyasztható méretűre növő leveleket, hogy a lecsupasztott szárból végre elkészülhessen a fejedelmi sütemény.
Ha van kéznél, eperrel szoktam házasítani és tálalni is, de anélkül is nagyon finom.
Hozzávalók:
A tésztához:
10 dkg vaj (vagy margarin)
5 dkg cukor
1 tojás
25 dkg liszt
½ zacskó sütőpor
2 kanál fehérbor
A töltelékhez:
10 dkg cukor
1 cs vaníliás cukor
50 dkg rebarbara(nyél)
25-30 dkg eper
A tetejére:
10 dkg cukor
2 dl tejföl
2 tojás
fahéj
Elkészítés:
Burgonyahámozóval tisztítsd meg a rebarbarát, és vágd fel 2-3 centis darabokra. Szórd meg 10 dkg cukorral, pár percet várj, míg levet ereszt, és lassú tűzön lefedve párold 5 percig.
Add hozzá a megtisztított epret, és egy-két percig rotyogtasd még.
A vajat keverd habosra 5 deka cukorral. Üsd hozzá a tojást, önts hozzá kevés bort, a sütőport és a lisztet, és gyorsan állítsd össze a tésztát. (Minél tovább gyúrod, annál kevésbé lesz omlós!) A tésztagömböt tedd a hűtőbe legalább fél órára, vagyis akár előző nap is elkészítheted a sütemény „munkás” részét.
180 °C-ra melegítsd elő a sütőt.
Bélelj ki a tésztával egy 26 cm átmérőjű, kivajazott tortaformát úgy, hogy a peremére is jusson.
Kanalazd rá a tésztára a tölteléket – ha túl leveses, kicsit csöpögtesd le.
45 percig süsd a süteményt 180 °C-on.
Végül a tejfölt keverd el két tojással, 10 dkg cukorral, kevés fahéjjal. Tehetsz hozzá egy kis darált mandulát, diót is, egészen különleges lesz tőle az állaga. Ezt a keveréket öntsd a süteményre, és süsd még 20 percet.
A maradék rebarbarát vagy megtisztítva és feldarabolva bezacskózom és a mélyhűtőbe teszem, vagy gyors lekvárt készítek belőle cukorral: egyet-kettőt rottyan, és már töltöm s az üvegbe - mindkét módszerrel télen is asztalra varázsolható a finom sütemény.
Mire jó még?
A rebarbarát dísznövényként is tartják, annyira látványos: a már említett piros levélnyél egy-egy lapulevél méretű sötétzöld levelet hordoz, és a virágja meg a termése is dísznövényhez méltó. Ráadásul nem igényel különösebb odafigyelést, bár a most kapott sok esőt nem nagyon szereti ő sem, könnyen kirohad a gyökértörzse.
A rebarbarát ajánlják odakozmált étel eltávolítására, szőke hajszín felfrissítésére és kerti rovarűzésre. Nincsenek gyakorlati tapasztalataim egyik kérdésben sem (sosincs kéznél, amikor odakap az étel, a másik két alkalmazás pedig ennyire sem érint, sajnos), de ha érdekel, itt olvashatsz többet a konkrétumokról.
(Angolul nem-tudók a webforditas.hu weblapfordítóján találnak segítséget.)
(Ilus néni)

Gasztronómia és Orosháza

Orosháza idegenforgalmáról sok szó esik manapság. Sokféle lehetőség van, ami Gyopárosfürdő mellett még szükséges, hogy valóban vonzó idegenforgalmat tudjunk teremteni. Ezekből csupán néhányat említenék: a Gyopárosi "őspark" rendbetétele, hogy alkalmas legyen sétára, a padokon ülve szemlélődésre, s a sűrű nádasba vágott "ablakokon" a víz fodrozó tükrén pihentetni a tekintetet. Úgy egyáltalán Gyopáros egészét kellene fejleszteni, nem csak bizonyos részeket. Továbbá a gasztronómiában is lehetne sok jó ötlettel előbbre lépni, s én most is azt mondom, hogy nem biztos, hogy a világban divatos séfrafinériákból született ételek lennének itt a "királyiak", a népi konyha, s az itteni élelmiszerek használata talán vonzóbb lenne, s talán olcsóbb is. Szóval lenne és van tennivaló bőven, a sikeres rendezvények ellenben (Libamájfesztivál, Kenyérünnep, nemzetközi versenyek) még inkább szükségesek, mert ezek vonzerők és ezzel egy népszerűsítési folyamatot is lehet folytatni. Mert valljuk meg őszintén igazi hírérték és jó ötlet eddig éppen a libamájfesztivál volt. Talán előbb- utóbb a honi vendéglők is intenzívebb részt vállalnak a jövőben ebből a kihívásból.

Mert előbb utóbb szükség lenne, ha a mi - értsd orosházi - vendéglőket is minősítenék, valahogy így:
"A legjobb a Costes és a Château Visz lett.
A Château Visz és az év közben a Michelin-csillagot Magyarországon elsőként elnyerő étterem, a budapesti Costes kiemelkedett a hazai mezőnyből. Bár a Balaton környéki Chateau Visz fél ponttal előzte meg fővárosi vetélytársát, a listavezető étteremben azonban éppen a lapzárta után váltottak séfet - Erik Schröter konyhafőnök helyét az eddigi sous-chef, Stefan Gebhardt vette át - ezért a 16 pontos eredményt a szerkesztők végül zárójelbe tették, és az év étterme idén is a Costes lett. - írja a Hej, szakácsok című gasztroportál - (http://www.hejszakacsok.hu/?action=cikk&id=5820 )
Az idei kiadvány újdonsága, hogy az étterem értékelő oldalán rövid angol nyelvű összefoglaló is olvasható. A szerkesztők emellett szigorítottak az értékelésen is: a nemzetközi összehasonlíthatóságot szolgáló, 19 pontos rendszerben (a 20 pont az elérhetetlen tökély) immár 16 pont kell a Michelin-csillagos teljesítményhez.
ToplistaChâteau Visz – (16)
Costes - 15,5
Bock Bisztró - 13
Fuji - 13
A tesztelt mintegy 300 étteremből 44 teljesített 11 pont fölött, amely, amely azt jelenti, hogy ott jó, és egyre jobb esély van arra, hogy az ember igazán jót egyen. Ebből a logikából következik, hogy a tesztelők szerint a 10 pont alatti éttermekben nem igazán jók az esélyek egy minőségi ebédre, vacsorára, de azért számos erényt tud felmutatni. Ide sorolták többek közt a Gundelt (9,5 pont), ahol „jellegtelen zsemlefélét adtak, némi vajjal”, és az „előre elkészített kacsamell nagy része bőr (mely nem ropog), a hús eléggé kiszáradt”. Ugyancsak ide került a Kárpátia (8,5 pont), ahol a füstölt pisztráng „ipari védőgázas haltermék”, a „padlizsánkrémen pedig átüt az oxidáló vöröshagyma nyers íze.
A legalsó még értékelhető szintre került a Paprika TV Paprika sztárjait felvonultató Pastrami (8,5 pont), ahol a „pirítós gyengébb ipari minőség”, és a „csokoládétorta narancsfagylalttal, „mikróban melegített sütemény, a fagylalt egy tejszínrajongó fagylaltkészítő produktuma. A legalacsonyabb 8 pontot kapta a Mátyás Pince Étterem is, ahol a „szárazkás a hús idősödő borjúból”, a „tört burgonya vizes”, a „réteslapok félig nyersek maradtak” és „szomorú a desszertrelitás”.
Vajon Orosházán mindez, hogyan alakulna, mert én már kaptam túlsózott és tasakos ízű húslevest, s cipőtalp keménységű sülthúst, hideg krumplipürével. De nem folytatom!
Az is igaz és tény, hogy pillanatnyilag Orosházán nincs akkora lakossági igény, amely tiszteségesen eltartaná ezeket. Ennek is megvannak az okai, de azt nem itt részletezem.

Egy dolog azonban eszembe jut. Vajon hány vendég kellene naponta, hogy egy kisebb éttermet (az orosházi belvárosiakra gondolok) eltartson. Egy szaklapban olvastam, hogy Dél-Franciországban egy kistelepülésen egy kisvendéglőt általában 30-40 rendszeresen látogató vendég tart el. Ez nálunk vajon mennyi?

És jő a FESZTIVÁL

Itt a nyár, Orosházán ismét lesz fesztivál!
Az igazat megvallva még nem nagyon mutatkozik, hogy közeleg a nyár, inkább az őszies esős, ködös, jeges és árvizekkel teli őszt idézi minden. De a naptár szerint bízzunk a dologban, csak eljő a nyár, mert ennek a hétnek a végén már második alkalommal kezdődik úgymond, az évadnyitó libamájfesztivál.
A múlt héten az önkormányzati ülést végignézve jónéhányszor tértek vissza a képviselők a fesztiválra, ki-ki gusztusa szerint ízlelgetve a fesztivál hova tartozásának kérdését. Pedig akkor nem éppen ez volt a napirend! És olyan volt a vita is, mint az öszies idő, locsogott-tocsogott, gyakran felálltam, hogy nekem ebből elég. Így aztán nem is tudom, hogy miért volt a vitának nevezett szócséplés. Csupán megjegyzem halkan, hogy én úgy hiszem, hogy minden, ami itt történik a városban az érdektörténés, méghozzá egyetlen érdekvonal mentén Orosháza népének érdekét, hasznát mi szolgálja a legjobban. Ez az egyetlen szempont létezik csupán, a többi az ilyen-olyan párt- vagy más jellegű csoportérdeket képvisel. Én nem ezt éreztem! Gyakran volt kicsinyes, gyakorta volt képviselőhöz nem méltó a megszólalás. Dehát úgy tűnik ez van mifelénk, ezzel a tehetséggel kell "főzni-sütni", még akkor is, ha úgy igyekeztek feltüntetni a dolgot, hogy a lakosság érdekeiért van a vita. De mindez mellékes dolog, a lényeg, hogy indul a fesztiválidő, de én most még egy olyan felvetésre is szeretnék reflektálni, hogy kenyérfesztivál vagy libamájfesztivál, üti vagy nem üti egymást a két rendezvény. Érdekes a felvetés, mert úgy tűnik, hogy csupán Orosházán aggályoskodnak ilyesmiért. Lássuk csak a gasztronómiai jellegűeket csupán a megye másik két városában:
Békéscsabán van Kolbászfesztivál, Sör és csülökfesztivál, Bor és Grill Fesztivál .
Gyulán: Kisüstipálinka Fesztivál, Tarhonyafesztivál, Méz és Mézeskalács Fesztivál, és Reneszánsz Karnevál (reneszánsz ételekkel). Mindkét városban még számos művészeti jellegű fesztivál is van ezek mellett.
Orosházán: Libamájfesztivál, Európai Kenyérünnep és az inkább lokális jellegű Puszta Ízei - Orosháza Fesztivál.
Aztán még vannak ilyenek: Gyulai Várszínház, Városháza Esték (Békéscsaba), Kiemelt odafigyelésű Ünnepi Könyvhét, s még lehetne melléjük tenni néhányat.
Hát nem üti egymást! Ha csak az nem hátrány, hogy a kenyérünnepre, ha kimegyek, fürdőbelépőt kell vásárolnom. Ilyen is csak Orosházán van! No és még az, hogy milyen az európai kenyér? Nem az orosházi kenyérről lenne szó? Az orosházi kenyérről : A Magyar Néprajz III. Anyagi kultúra 2. Kézművesség fejezetben így ír:
" Egy szegedi születésű pék, aki több városban dolgozott, erről így beszélt: „Szegeden szerették a jól kelt, világos sütésű, zsömleszerű kenyeret. Orosházán a magas, sűrű kenyeret szerették. Ott a tetejét vágta föl sütés előtt a pék, Szegeden pedig az oldalát… Csabán ugyancsak magasnak és könnyűnek kellett lenni a kenyérnek. Keszthelyen a rozskenyeret szerették, nagy lapos, kerek kenyereket sütöttek. Sütöttünk ott szegedi kenyeret, de azt mondták rá, hogy sületlen, mert fölrepedt az oldala (a pilise). Nem vették…” (Magyar Néprajz III. Anyagi kultúra 2. Kézművesség / sütő vagy pékmesterség. http://mek.niif.hu/02100/02152/html/03/36.html
Kérdem még mikor marad a kenyér sokáig élvezetes ízű és friss? A régi orosházi kenyeret én még ettem, s íze ma is a számban, de aki sütötte tudta a titkot: Ha hideg, hosszú érésű (10-12 óra) kovásszal készül, ha vastag héjúra van sütve (nem túl meleg kemencébe és minél tovább), ha legalább 3 alkalommal (vetésnél, sütés közben = átrakásnál és a sütés végén vízzel van kenve = mosdatás
Még annyit kell hozzátennünk, hogy egykoron, amikor országszerte emlegették a híres Gémes-féle orosházi kenyeret, az nem akármilyen búzából, hanem a jóféle orosházi búzából készült, Gémes maga őrölte megfelelő minőségűre, s az orosházi kenyérsütő asszonyok dagasztották be komlóspárral és sörélesztővel kelesztett kenyeret. Tehát az nem európai kenyér volt, hanem OROSHÁZI KENYÉR és az ünnep is az Orosházi kenyér ünnepe, mert Békéscsabán is a CSABAI KOLBÁSZT ünnepelik és viszik a hírét.
Kérdésem még lenne: Miért nincs Orosházán például kenyér és sütését bemutató kis néprajzi múzeum, tájház? Miért Komáromban a Monostori erődben van a kenyérmúzeum, azaz ilyen bemutató. Hát nem Orosháza a magyar kenyér fővárosa?! Ez csupán kérdés.

(Az egykori Gémes-malom, s szembe vele a ma is álló Gémes palota)